Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2018. 01. 17. - 09:26GrahamNus

good mood all day =)
and how are you?

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

Szokatlan vízleadó tulajdonság

2016.06.29.
A felfedezett nanoszálak leadják az elnyelt vizet, ha nő a levegő nedvességtartalma

A porózus anyagok annál több vizet vesznek fel, minél magasabb a környező levegő nedvességtartalma. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően nagyon jól alkalmazhatók szárítószerekként. Az amerikai Pacific North­west National Labora­tory tudósai véletlenül felfedeztek egy olyan nanoanyagot, amely pont fordítva viselkedik. Alacsony páratartalom mellett a szénbázisú nanoszálak – a várakozásoknak megfelelően – vizet szívnak fel. Azonban a nedvességtartalom emelkedésével az anyag hirtelen megválik a korábban elraktározott víztől. A kutatók elmondták, hogy nem találkoztak még más olyan anyaggal, amely ezt a viselkedést mutatná.

 

A nanoszálakból álló parányi kötegek először felveszik a vizet, majd a páratartalom emelkedésével leadják. (Forrás: Pacific North­west National Labora­tory)

Satish Nune és munkatársai azt vizsgálták, hogy mi történik, ha mágneses nanoszálakat ionizált folyadékokkal szintetizálnak. A kísérlet során rendszeresen mérték a nanoszálak súlyát, amely a víz abszorpciója mellett természetesen nőtt. Azonban magasabb, 50-80% közötti páratartalom mellett a nanoanyag a kutatók meglepetésére könnyebbé vált. Az ismételt kísérletekkel a mérési hibát kizárták. Felfedezték, hogy a súlycsökkenés oka a korábban elnyelt víz hirtelen kicsapódása. Az anyag viselkedése ahhoz hasonlít, mintha egy szivacs magas nedvességtartalom mellett hirtelen magától kicsavarodna.

Pásztázó transzmissziós elektronmikroszkópos felvételek segítségével a tudósoknak sikerült pontosabban megvizsgálni a meglepő hatást. Rájöttek, hogy a kapilláris kondenzáció során a hidrofób felületen víz csapódik ki, és a nanoszálak kis kötegei között parányi cseppek képződnek. A víz felületi feszültsége miatt a nanoszálak egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a vízcsepp felfelé nyomódik. A kritikus, másfél nanométeres távolságnál a felületi energia jelentősen megnő. Néhány percen belül az elnyelt víz fele gőz halmazállapotúvá válik. Ezután a nedvességtartalom újra lecsökken, és a folyamat újra kezdődik, víz kondenzálódik a nanoszálak felületén.

 

Nune és csapata további kísérleteket végeznek, hogy az anyag hatását és peremfeltételeit jobban megismerjék. Ezen kívül a jelenség lehetséges alkalmazási területeit is vizsgálják. Kopár vidékeken például nagy hasznát lehetne venni az ivóvízellátás vagy öntözés területén: a nanoszálak a száraz levegőben lévő vizet elnyelik, majd célzottan leadják. De akár a funkcionális sportruházat gyártásban is lehetne használni. A ruha a hidrofób nanoszálak alkalmazásával képes lenne a belső oldalon felszívni az izzadtságot, majd a külső oldalon gőz formájában kibocsátani. Azonban először a nanoszálak méretét és alakját kell optimalizálni, ugyanis eddig csak a szálak mintegy 10-20%-a mutatja a kívánt tulajdonságot – magyarázta Nune.

Forrás: www.pro-physik.de, www.scinexx.de

További információ: Nature Nanotechnology, 2016

Csulikné Bengery Zsófia

Cikk értékelése: 
Szerző: Admin

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A világ legvékonyabb optikai lencséjét alkották meg ausztrál kutatók.
A szegedi villamosok és trolik belsejét nanoezüstöt tartalmazó oldattal vonják be.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatói új nanotechnológiai eljárással tették mágnesessé a grafént.
Egy igazán innovatív újítás több olyan problémára kínál egyben megoldást, amik erősen szorongatják az emberiséget.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?