Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Okos vírusok

2015.07.28.
Okos vírusokkal derítik fel az agykéreg működését

A látás mechanizmusának egyik régi rejtélye  a szemből az agyba jutó információk feldolgozásának módja. Ennek megoldását jelenthetik azok az eredmények, amelyeket magyar, német és svájci kutatók értek el közösen. Vizsgálataikról és az általuk kifejlesztett új módszerekről aScience-ben számoltak be.

Minden, amit látunk, formáknak, színeknek, kontrasztnak és különböző irányba történő mozgásnak a kombinációja. Ezeket az információkat a retinában dolgozzuk fel, majd az agy, elsősorban a látókéreg felé továbbítjuk őket. Bár az már a múlt század ötvenes évei óta ismert, hogy a primer látókéreg sejtjei specifikusan válaszolnak bizonyos környezeti paraméterekre – mint amilyen például a mozgás iránya vagy orientációja –, a kutatók nem tudták pontosan megmagyarázni ennek az egyértelmű szelektivitásnak a mechanizmusát. A rejtélyt most a Roska Botond irányításával dolgozó (Friedrich Miescher Institute, Bázel) kutatócsoport munkatársainak sikerült megfejtenie, akik az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Két-foton Képalkotó Központjában Rózsa Balázs vezetésével dolgozó kutatók közreműködésével folytatták vizsgálataikat, és publikálták eredményeiket a Science-ben.

Egy kortikális sejthez (magenta) tartozó neuronhálózat (zöld), amelyből a kutatók aktivitásmintázatokat mértek. A jelöléshez olyan vírust használtak, amelyet egy sejtből, egy élő állat látókérgéből lehet elindítani. A vírus az indítás után „átugrik” azokhoz a sejtekhez, amelyek közvetlenül a „kiinduló‟ sejthez kapcsolódnak. A vírus olyan fehérjét termel, amely zöld színben fluoreszkál, és a neuron aktivitásának a függvényében változtatja az intenzitását. Ezt az intenzitásváltozást érzékelik a kutatók a háromdimenziós kétfoton-mikroszkópiával, miközben az állat – egy egér - egy dinamikusan változó képsorozatot néz.
Egy kortikális sejthez (magenta) tartozó neuronhálózat (zöld), amelyből a kutatók aktivitásmintázatokat mértek. A jelöléshez olyan vírust használtak, amelyet egy sejtből, egy élő állat látókérgéből lehet elindítani. A vírus az indítás után „átugrik” azokhoz a sejtekhez, amelyek közvetlenül a „kiinduló‟ sejthez kapcsolódnak. A vírus olyan fehérjét termel, amely zöld színben fluoreszkál, és a neuron aktivitásának a függvényében változtatja az intenzitását. Ezt az intenzitásváltozást érzékelik a kutatók a háromdimenziós kétfoton-mikroszkópiával, miközben az állat – egy egér – egy dinamikusan változó képsorozatot néz.

 

Az általuk kifejlesztett genetikai és vírusjelölési módszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megjelöljenek egy kiválasztott idegsejtet és a hozzá preszinaptikusan kapcsolódó további több mint száz idegsejtet, hanem mérni is tudják e sejtek aktivitását. Az új genetikai módszer aRózsa Balázsék által korábban kifejlesztett 3D mikroszkóppal kombinálva biztosítja, hogy a sejtek aktivitását, komplex információkódolását egyszerre tudják kiolvasni a megjelölt körülbelül száz sejtből.

Munkájukat nagymértékben segítette az a mérési módszer, amelyet a Bázelben dolgozó Hillier Dániel és az MTA KOKI Két-foton Képalkotó Központ munkatársa, Szalay Gergely dolgozott ki. Roska Botondkutatócsoportja kimutatta, hogy az egy kortikális rétegbe tartozó sejtek hasonló mozgásirány-szelektivitást mutatnak, rétegenként egyfajta funkcionális egységet képeznek. Ugyanakkor az egymás feletti rétegek között a mozgásirány-preferencia akár különbözhet is. Az új módszer olyan új eszközt jelent az agykutatók számára, amely neuronhálózatok működésének feltérképezését teszi lehetővé.

 

Forrás: MTA

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A precíziós gyógyszerkutatásban, a betegségek genetikai hátterének felderítésében és új gének felfedezésében nyithatnak új utakat azok az új eredmények, amelyeket a sejtek nagy felbontású térbeli vizsgálatára alkalmas rendszermikroszkópia áttöréseiként publikált Horváth Péter bioinformatikus.
Egy új tomográfiai eljárás képes megmutatni a tervezési hibákat a nanométer méretű chipek szerkezetében.
Először módosították sikerrel humán embrió DNS-ét kínai tudósok.
Szupernehéz elemek eddig ismeretlen izotópjait hozták létre kutatók

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?