Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

Okos vírusok

2015.07.28.
Okos vírusokkal derítik fel az agykéreg működését

A látás mechanizmusának egyik régi rejtélye  a szemből az agyba jutó információk feldolgozásának módja. Ennek megoldását jelenthetik azok az eredmények, amelyeket magyar, német és svájci kutatók értek el közösen. Vizsgálataikról és az általuk kifejlesztett új módszerekről aScience-ben számoltak be.

Minden, amit látunk, formáknak, színeknek, kontrasztnak és különböző irányba történő mozgásnak a kombinációja. Ezeket az információkat a retinában dolgozzuk fel, majd az agy, elsősorban a látókéreg felé továbbítjuk őket. Bár az már a múlt század ötvenes évei óta ismert, hogy a primer látókéreg sejtjei specifikusan válaszolnak bizonyos környezeti paraméterekre – mint amilyen például a mozgás iránya vagy orientációja –, a kutatók nem tudták pontosan megmagyarázni ennek az egyértelmű szelektivitásnak a mechanizmusát. A rejtélyt most a Roska Botond irányításával dolgozó (Friedrich Miescher Institute, Bázel) kutatócsoport munkatársainak sikerült megfejtenie, akik az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Két-foton Képalkotó Központjában Rózsa Balázs vezetésével dolgozó kutatók közreműködésével folytatták vizsgálataikat, és publikálták eredményeiket a Science-ben.

Egy kortikális sejthez (magenta) tartozó neuronhálózat (zöld), amelyből a kutatók aktivitásmintázatokat mértek. A jelöléshez olyan vírust használtak, amelyet egy sejtből, egy élő állat látókérgéből lehet elindítani. A vírus az indítás után „átugrik” azokhoz a sejtekhez, amelyek közvetlenül a „kiinduló‟ sejthez kapcsolódnak. A vírus olyan fehérjét termel, amely zöld színben fluoreszkál, és a neuron aktivitásának a függvényében változtatja az intenzitását. Ezt az intenzitásváltozást érzékelik a kutatók a háromdimenziós kétfoton-mikroszkópiával, miközben az állat – egy egér - egy dinamikusan változó képsorozatot néz.
Egy kortikális sejthez (magenta) tartozó neuronhálózat (zöld), amelyből a kutatók aktivitásmintázatokat mértek. A jelöléshez olyan vírust használtak, amelyet egy sejtből, egy élő állat látókérgéből lehet elindítani. A vírus az indítás után „átugrik” azokhoz a sejtekhez, amelyek közvetlenül a „kiinduló‟ sejthez kapcsolódnak. A vírus olyan fehérjét termel, amely zöld színben fluoreszkál, és a neuron aktivitásának a függvényében változtatja az intenzitását. Ezt az intenzitásváltozást érzékelik a kutatók a háromdimenziós kétfoton-mikroszkópiával, miközben az állat – egy egér – egy dinamikusan változó képsorozatot néz.

 

Az általuk kifejlesztett genetikai és vírusjelölési módszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megjelöljenek egy kiválasztott idegsejtet és a hozzá preszinaptikusan kapcsolódó további több mint száz idegsejtet, hanem mérni is tudják e sejtek aktivitását. Az új genetikai módszer aRózsa Balázsék által korábban kifejlesztett 3D mikroszkóppal kombinálva biztosítja, hogy a sejtek aktivitását, komplex információkódolását egyszerre tudják kiolvasni a megjelölt körülbelül száz sejtből.

Munkájukat nagymértékben segítette az a mérési módszer, amelyet a Bázelben dolgozó Hillier Dániel és az MTA KOKI Két-foton Képalkotó Központ munkatársa, Szalay Gergely dolgozott ki. Roska Botondkutatócsoportja kimutatta, hogy az egy kortikális rétegbe tartozó sejtek hasonló mozgásirány-szelektivitást mutatnak, rétegenként egyfajta funkcionális egységet képeznek. Ugyanakkor az egymás feletti rétegek között a mozgásirány-preferencia akár különbözhet is. Az új módszer olyan új eszközt jelent az agykutatók számára, amely neuronhálózatok működésének feltérképezését teszi lehetővé.

 

Forrás: MTA

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A precíziós gyógyszerkutatásban, a betegségek genetikai hátterének felderítésében és új gének felfedezésében nyithatnak új utakat azok az új eredmények, amelyeket a sejtek nagy felbontású térbeli vizsgálatára alkalmas rendszermikroszkópia áttöréseiként publikált Horváth Péter bioinformatikus.
Először módosították sikerrel humán embrió DNS-ét kínai tudósok.
Szupernehéz elemek eddig ismeretlen izotópjait hozták létre kutatók
Egy új tomográfiai eljárás képes megmutatni a tervezési hibákat a nanométer méretű chipek szerkezetében.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?