Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Mibe fog kerülni egy atomenergia-mentes Németország?

2011.06.13.
Angela Merkel terve, mely a nukleáris erőműveket part menti szélerőmű farmokra cserélné le és az elektromos hálózatot erősítené meg, többe kerülhet, mint az várható volt.

A német kormány részletes javaslatot tett közzé, amely Németország mind a 17 nukleáris reaktorának bezárását helyezi kilátásba 2022-ig. Angela Merkel kancellár a nukleáris energiáról való rendezett átállást ígéri, amely végül az ország áramellátásának negyedét megújuló energiával látná el. Ugyanakkor gondot okozhat többek közt az is, hogy az erőművek üzemeltetői megemelhetik az átállás költségét.

A japán fukushimai atomerőműben történt baleset következtében így is számos országban lelassult az atomerőművek építése, azonban Merkel terve alapján Németország elsőként tenné félre teljes mértékben az atomenergiát.

A nemrégiben közzétett javaslat számos hatással bírna Németország energiaellátására. Philipp Rösler technológiai és gazdasági miniszter úgy becsülte, hogy ez a terv kilowatt-óránként kb. 1 centtel emelné meg a német fogyasztók számára az energiaárakat, amely háztartásonként durván egy 35-40 eurós évenkénti pluszköltséget jelent. Rösler egyszerű árkalkulációja arra enged következtetni, hogy a német állam fogja finanszírozni az új, part menti szélerőmű farmok megépítését – a szélenergia Németország jelenleg legkisebb energiaforrása – hogy két évtized múlva a teljes ellátásnak már egyötödét biztosítsa csupán szélenergiából.

brunsbuettel

Energiacsere: Merkel kancellár az atomerőművek bezárását javasolja, többek közt a 806 megawattos, az Északi-tenger partjainál fekvő brunsbütteli reaktor leállítását is. Az elsődleges pótlás: szélerőmű farmok, mint például a Brunsbüttelben található 5 megawattos modell. (fotó: Dirk Ingo Franke)

Az előforduló áramszünetek már rövidtávon is gondot jelenthetnek, ugyanis a tervezet szerint Németország nyolc legrégebbi reaktora soha többé nem üzemelne (ezekből hetet biztonsági kivizsgálások miatt még márciusban üzemen kívül helyeztek, egyet pedig karbantartás céljából állítottak le), az áramellátás megoldása más energiaforrások erősítésével viszont nehézségekbe ütközhet. A német Szövetségi Hálózati Ügynökség előrejelzése szerint Dél-Németország, amely a terv alapján öt reaktort veszítene el (összesen 5,200 megawatt), a téli időszakban energiahiányt szenvedne. Az energiaigény ugyanis hirtelen hidegek idején van csúcson, és ilyenkor Németország egyébként több mint 17,000 megawattos napenergia kapacitása is épp a minimumon van. Télen az áram importja is jelentősen megnehezedik, hiszen a szomszédos országoknak is pontosan ebben az időszakban kell a saját energiaigény csúcsukkal szembenézniük.

Merkel terve úgy szándékozik megoldani az áramkiesés veszélyét, hogy a következő két évben úgymond tartalékba helyezné a leállított reaktorokat, és csak a kritikus időszakokban, szükség esetén indítanák be azokat. A terv hosszú távon meg akarja duplázni a megújuló energiák súlyát, 2020-ig a jelenlegi 17%-ról 35%-ra emelve a teljes áramellátáshoz mért arányt, illetve ezzel párhuzamosan bővíteni és fejleszteni szándékozik az elektromos hálózatot, hogy a megtermelt energiát hatékonyabban szét lehessen osztani az országban. „Az energiaellátási rendszerünknek egy teljesen új működési struktúrára van szüksége” – erősítette meg Merkel május végén a németországi nagykövetségeknek adott nyilatkozatában.

Az elektromos hálózat fejlesztését felgyorsító egyéb munkák már az idén megkezdődtek. Merkel terve, amelyet reményei szerint nyáron fog elfogadni a parlament, leegyszerűsíti ennek a folyamatnak a menetét és az érintett közösségek számára is kompenzációt biztosít.

Ugyanakkor viszont a németországi nukleáris energiával foglalkozó cégek akadályokat gördíthetnek az állam tervei elé. A cégek petícióban kérhetik a bíróságokat az új nukleáris fűtőanyag adó megakadályozására, amelyből az állam évente 2,3 milliárd eurós bevételt remél, hogy azt új szélerőmű farmok megépítésére használhassa fel. Azonban, még ha át is megy az adó a jogi útvesztőkön, a pénzügyminisztérium szerint csak a nyolc lezárt erőmű kb. egy milliárd euróval fogja csökkenteni a bevételeket. Továbbá, a bíróságok elrendelhetik a leállított erőműveket üzemeltető cégek kártérítését, ami még tovább korlátozhatja az államot abban, hogy támogassa és fejlessze a megújuló energiaforrások kiaknázását.

Az E.ON AG, Európa legnagyobb energiatermelő és hat német reaktort is üzemeltető cége egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a nukleáris fűtőanyag adót „törvénytelennek” tekinti, és kártérítési igényt fog benyújtani a zátonyra futott reaktorokban elveszett befektetéseiért: „Az E.ON elfogadja a politikai többség azon döntését, amely a nukleáris energia korai kivezetését irányozza elő. Ezzel együtt viszont a cég elvárja, hogy az ezekkel a döntésekkel kapcsolatos pénzügyi károkért kárpótlást kapjon, ami várhatóan euró milliárdok nagyságrendjében fog mozogni.”

Andreas Kraemer, a berlini és washingtoni székhelyű Ecologic Institute igazgatója reméli, hogy Németország jobban ki fogja aknázni az energiatárolás nyújtotta lehetőségeket és nagyobb mértékben fog támaszkodni az elosztottabb, megújuló energiaforrásokra, amelyek hulladékot és biomasszát használnak fel. Ugyanakkor, Németország felhagyhat azzal a jelenlegi tendenciával is, amelyben jelentős mértékben támaszkodik a szén elégetésével előállított energiára, hiszen ez az országos áramtermelés 43%-át tette ki 2010-ben.

Németország Franciaországból is importálhat energiát, egészen addig, amíg a közvélemény megengedi azt, hogy a francia atomreaktorok állítsák elő a szükséges többletet.

Forrás: www.technologyreview.com

Püski László

Cikk értékelése: 
Szerző: Püski László

Hozzászólások

... annak egy, hogy egy kancellár megrendítő ütést visz be saját országa gazdaságának? Csak az, hogy politikus. Neki az a pár százalék szavazat, amit evvel feltételezhetően szerez a sötétzöld Németországban, többet ér, mint a gazdaság helyzete, a széndioxid kibocsátás és bármi más.

Ha komolyan gondolná az atomenergia veszélyességét fel sem vethetne francia villanyimportot. A szélerőművel való helyettesítés egy blöff, de ez soká fog kiderülni.
"... gondot okozhat többek közt az is, hogy az erőművek üzemeltetői megemelhetik az átállás költségét." Micsoda? Ki emelné meg?

"... tartalékba helyezné a leállított reaktorokat." Aki ilyet mond, annak fogalma nincs arról, hogy mi a tartalék feladata (pl. gyors indulás) és nem látott még atomerőművi blokk indítást.

Nem is zavarna annyira a dolog, ha csak Németországot tenné tönkre, de a német gazdaság lassulása lelassítja az egész EU-t, amely már most is csak poroszkál.

és ez Magyarországnak se lesz jó, mert erősen függünk a német gazdaságtól.
Hacsak... nem vesszük meg a leselejtezett erőműveket használtként olcsó áron, és áthozatjuk ide őket az épületköltöztetőkkel (Disoveryn van egy ilyen sorozat) ;-D

Lehet hogy a drága áram miatt tömegesen telepítik át a német cégek más EU-s országokba a termelést, köztük Mo.-ra is?

"Merkel terve úgy szándékozik megoldani az áramkiesés veszélyét, hogy a következő két évben úgymond tartalékba helyezné a leállított reaktorokat, és csak a kritikus időszakokban, szükség esetén indítanák be azokat."

Igen,csak Merkel nem tudja hogy pont az atomerőműveket lehet a leglassabban felszabályozni névleges terhelésre és leszabályozni 0-ra. De ha figyelte volna a fukusimai eseményeket, az erőmű bőven a "kikapcsolás" után is termelte/termeli a hőt.

Szóval ez nem úgy működik mint pl. egy gázerőműnél hogy kikapcsolom-bekapcsolom, jó előre tudni kell hogy mikor kell a teljestmény.

Amúgy ez egy energetikai harakiri.

Inkább a tóriumos erőművekre kellene átállniuk.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A felső légkör futóáramlásaiból kevesebb megújuló energia nyerhető, mint ahogy eddig vélték
Egy szokatlan ötlettel jobban ki lehetne használni a szélenergiát a szárazföld felett
Egyre több szélkereket telepítenek szélsőséges éghajlatú területre. Hogy a berendezések a jéghidegben is megbízhatóan működjenek, a gyártóknak mindent be kell vetniük.
Az elmúlt év során 8 új tengerparti szélfarmot csatlakoztattak az európai hálózathoz, 199 új turbinával és összesen 577 MW kapacitással, ami a 2008-ban újonnan létesített 373 MW-hoz képest 54%-os növekedést jelent.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?