Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Miért fröccsennek a vízcseppek földet éréskor?

2017.05.30.
Ultravékony légréteg fékezi a becsapódó cseppeket.

Vajon mi az oka annak, hogy egy vízcsepp földet éréskor szétfröccsen? Egy matematikus most feltárta a látszólag hétköznapinak tűnő jelenség rejtett sajátosságát. Kutatása szerint nem csak a cseppek kinetikus energiája játszik szerepet, hanem egy ultravékony légréteg is, mely kvázi a csepp és a föld közé szorul. A jelenséget leíró fizika arra is magyarázatot adhat, miért csapódik szét kevésbé a vízcsepp hegyekben, mint a völgyekben.

 

Földet éréskor a vízcseppek szétszóródásában nem csak a kinetikus energia játszik szerepet, hanem egy ultravékony légréteg is (© Zoonar RF/thinkstock)

Mikor a vízcseppek szilárd felületre csapódnak, ritkán terjednek szét vékony rétegben. Ehelyett visszaverődnek és a víz egy része apró cseppekként újra a magasba kerül. Első pillantásra mindez logikusnak tűnhet, mivel a zuhanó cseppek sebességét, illetve az ebből eredő kinetikus energiát a felszín nem teljes egészében nyeli el.

Légpárna, mint fékező réteg

James Sprittles a Warwick Egyetemtől azonban talált még egy, a vízcseppek fröccsenését kiváltó okot: a levegőt. Megfigyelései alapján a vízcsepp és a felszín között egy ultravékony légréteg fékező elemként viselkedik. A légréteg beszorul a két felület közé és megakadályozza, hogy a csepp a felületen gyorsan szétterüljön. Bizonyos értelemben a légréteg megfogja a cseppeket, majd szétszórja.

A számítások és kísérletek azt mutatják, hogy egy mikrométer vastagságú - az emberi hajszálnál 50-szer vékonyabb - légréteg is elegendő ahhoz, hogy ellenállni tudjon egy nála ezerszer nagyobb vízcseppnek. Ha méreteiben felnagyítjuk ezt a hatást, egy centiméter vastagságú légpárna képes lenne egy cunamit megállítani.

Meghatározó légnyomás

„Az ember nem hinné, hogy egy ilyen hétköznapinak tűnő jelenség milyen összetettséget mutathat”, meséli Sprittles. A légréteg annyira vékony, hogy olyan fizikai hatások, mint a Boltzmann állandó vagy a részecskemozgások fontos szerepet játszanak a fékező hatás kialakításában. „A vízcseppek viselkedését leíró hagyományos modellek ezeket a hatásokat mindeddig nem vették figyelembe”, ismerteti a matematikus.

A modell arra is magyarázatot ad, a vízcseppek miért fröccsennek kevésbé magas hegyekben, mint völgyekben: a légnyomás csökkenésével a vízcsepp és a felület között található légréteg sokkal könnyebben tud megszökni. Végeredményképp a becsapódó víz kisebb ellenállásba ütközik, így kevésbé szóródik.

3D nyomtatótól a klímakutatásig

A matematikus elmondása szerint az új ismeretnek számos felhasználási területe adódhat. Többek között fejlettebb és precízebb 3D nyomtatókat lehetne készíteni a jövőben a nem kívánt anyagkifröccsenés csökkentésével.

 „Az új elmélet a klímakutatásban is hasznos elemmé válhat; segíthet annak megértésében, hogy felhőképződés során hogyan ütköznek össze a vízcseppek vagy mennyi gáz kerül az óceánokba esőzések során”, magyarázza Sprittles.

 

Forrás: www.scinexx.de

 

Virág Dávid

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az új mérés tovább szűkíti a lehetséges különbségeket anyag és antianyag között.
A beruházáshoz egymilliárd forintot nyert az Atomki az MTA belső infrastruktúra pályázatán, a fejlesztést az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is támogatta.
Harmadszor sikerült a tudósoknak "tetten érniük", miként változik át a "szellemrészecskének" is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.
A hőmérsékleti rekord új megvilágításba helyezi a világűrben előforduló vizet is.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?