Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Megkeserítheti életünket az éledező napaktivitás

2010.06.15.
A napszél nem fújja le senki kalapját, az űridőjárás következményei – a sarki fényt kivéve – jórészt láthatatlanok az emberek számára. Mégis van okunk tartani a megélénkülő napaktivitástól.

Bár a nagyjából 11 éves periódussal változó naptevékenységi ciklus legutóbbi minimuma a vártnál hosszabb ideig tartott, központi csillagunkon most már látható, hogy hamarosan igazán beindul aktivitása. Az egyre gyakrabban megjelenő napfoltokkal együtt megszaporodnak a napkitörések is, amelyek során nagy energiájú, elektromosan töltött részecskékből álló felhők indulnak a bolygóközi térbe. Az ilyen kitörések hatással vannak a Földre és környezetére is.

napkitores_1

Napkitörés. (Kép: NASA)

Miért olyan nagy gond ez? – kérdezik sokan, hiszen az emberiség túlélt már jónéhány napciklust. Miért épp most kezdjünk aggódni? Jó okunk van rá. Ugyanis a 21. század elejére egy csomó olyan technológiát fejlesztettünk ki, amelyek egyrészt mélyen beépültek mindennapi életünkbe, a modern civilizáció részei lettek, másrészt különösen érzékenyek az űridőjárás viszontagságaira. Ilyenek a Földön a korszerű elektromos energiaellátó hálózatok, a rádiótávközlés, a polgári légi közlekedés, a Föld körül pedig a mesterséges holdak. Például a GPS műholdrendszer zavarainak messze ható következményei lehetnek. Természetesen nem csak arra kell gondolni, hogy az autósok navigációs készülékei eltévesztik a megfelelő utcát – a sofőrök legfeljebb előveszik a jó öreg papírtérképeiket. Az már nagyobb gond, ha a mentők esetleg nem érnek időben a helyszínre, vagy a közúti szállítmányozás megbénul. A légi közlekedésben pedig már emberéletek is veszélybe kerülhetnek. A navigációs műholdrendszerek hibái miatt nagy károk érhetik a gazdaságot, a GPS-es időszinkronizáción alapuló banki és tőzsdei tranzakciók zavaraitól kezdve a földmérők munkájának ellehetetlenüléséig.

Becslések szerint egy igazán erőteljes, a Földet is elérő napkitörés hússzor nagyobb kárt okozhatna, mint az emlékezetes Kartina-hurrikán. (Egyesek a naptevékenységi maximumot is a hurrikánszezonhoz hasonlítják, amikor minden szélsőséges helyzetre fel kell készülni.) A megélénkülő naptevékenység káros hatásai ellen szerencsére részben védekezhetünk is. A kritikus rendszereket például rövid időre ki lehet kapcsolni: a műholdakat biztonsági üzemmódba helyezni, a transzformátorokat lekapcsolni az elektromos hálózatról. A felhasználókat is óvatosságra lehet inteni. Ezért is lenne fontos az űridőjárás megbízható előjelzése, ami viszont jelenleg még gyerekcipőben jár. Mindenesetre biztató, hogy számos műhold és űrszonda figyeli a Napot, és világszerte sok kutató dolgozik a megoldáson. Az űreszközök közül az amerikai STEREO szondapár például képes háromdimenziós információt nyújtani csillagunkról, felszínének 90%-át szemmel tartva.

Az űridőjárás a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS) egyik legjelentősebb hibaforrása. A felszín felett kb. 20 ezer km-es magasságban keringő GPS és GLONASSZ műholdak rádiójelei, mielőtt eljutnának a vevőberendezésekbe, áthaladnak a légkörön. Többek közt annak a felső, töltött részecskékből (plazmából) álló rétegén, az ionoszférán. Az 50 km-es magasságban kezdődő ionoszféra viselkedését pedig nagyban meghatározza a naptevékenység. A leginkább az egy frekvencián működő, egyszerűbb vevőkészülékek – például az igen elterjedt kézi navigációs vevők – lehetnek érintettek. Az ionoszféra – elektrontartalmától fügő mértékben – egyrészt késlelteti a GNSS rádiójelek futási idejét, így hibát okoz a távolságmeghatározásban. Másrészt szélsőséges esetben akár olyan zavart is okozhat, amelynek következtében a vevők „elvesztik” a műholdak jeleit.

A Nap hirtelen kitörése, s az ezzel együtt járó rádiósugárzás közvetlenül is megzavarhatja a GPS vételt. Erre volt példa a 2006. december 6-án bekövetkezett esemény, amely minden addig mértnél tízszer nagyobb erősségűnek bizonyult a GPS rádió-frekvenciasávjában. (Pedig akkor nem is volt naptevékenységi maximum!) A rádiókitörés a Föld nappali féltekéjén percekre „elvakította” a GPS berendezéseket.

napszel_2

A 2006. december 6-án észlelt rádiózavart kiváltó, előző napi napflerről készült műholdfelvétel. (Kép: NOAA)

Az ionoszféra nehezen modellezhető változásai itthon is zavarhatják például a GNSSnet.hu aktív hálózat felhasználóit. A Fölmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO) által üzemeltetett szolgáltatás használóinak túlnyomó többsége néhány cm-es pontosságú, valós idejű helymeghatározást szeretne végezni, szerte az országban. Ehhez állandóan üzemelő (permanens) GNSS állomásokra van szükség. Az ott végzett mérések alapján kiszámított, majd internetes és mobil távközlési úton a felhasználókhoz eljuttatott korrekciók szükségesek a műholdas navigációs rendszerek által nyújtott pontosság ilyen jelentős javításához.

Az alábbi két térkép 2010. június 10-én készült, eltérő időpontokban. A képeken a színskála azt mutatja, hogy mekkora maradékhibát okoz az ionoszféra nem modellezhető része. Ez az, amivel a valós idejű kinematikus (RTK) méréseket végző felhasználók vevőinek „meg kell küzdenie”. Amikor csak 1-2 cm-es maradékhibákról van szó (felső térkép), azt nem is veszik észre a felhasználók. Minél nagyobb ez az érték, annál nehezebben (lassabban) „találják meg” a vevők a GNSS műholdak jeleit a mérések elején, vagy egy megszakítás után (vagyis nehezebb az ún. inicializáció). Az alsó térképen látható nagyobb hibák még nem okoztak jelentős gondokat, de még változékonyabb ionoszféra esetén, ha a színek a sárga és piris tartományba mennek, problémásakká válnak a terepi mérések.

napszel_3
napszel_4
napszel_5

(Képek: GNSSnet.hu / Horváth Tamás)

A legalsó grafikon az ionoszféra számlájára írható maradékhibákat mutatja az idő függvényében, ugyanazon a napon, az egész állomáshálózatra vonatkozó mérőszám alapján. Jól kivehető, hogy a második térképnek megfelelő időpontban – 20 óra világidő (UT) környékén – a hibák jelentősen megnövekedtek.


Frey Sándor

Kapcsolódó cikkek:
Már látjuk a Nap túloldalát
Napkutató műhold indult Floridából
„Potyautasok” az új Iridium műholdakon
Óriási méretű napfoltcsoport
A hazai aktív GPS hálózat méréseinek analízise


Kapcsolódó linkek:
Napaktivitás és a műholdas navigáció (Inside GNSS)
A növekvő napaktivitás hatása (Space.com)

Forrás: ŰRVILÁG, www.urvilag.hu

Cikk értékelése: 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A Thuraya műholdas mobil távközlési szolgáltató működését az elmúlt héten szándékosan akadályozták az észak-afrikai országban és környezetében.
Szombaton, közép-európai idő szerint délután négy óra két perckor indul a vörös bolygóra a Curiosity (Kíváncsiság) nevű új amerikai marsjáró, amely a floridai Cape Canaveralről startol az Atlas V-hordozórakétán.
A Föld a világűrből nézve egy kék pont. Asztrobiológusok most a lehetséges testvérbolygók színét vizsgálják.
Az Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hivatala a University of Texas at Austin egyetemet olyan új számítógépes modellezési technika kifejlesztésével bízta meg, amely képes rendkívül összetett rendszerek tulajdonságainak előrejelzésére.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?