Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Magyar tudósok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát

2017.06.21.
Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón.

Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít - írták.

A fényessége alapján 1-2 kilométer átmérőjű égitest 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 330 millió kilométer, a Nap-Föld távolság több mint kétszerese. Kedvező körülmények között sem fényesedik 18,5 magnitúdó fölé, vagyis csak fotografikus úton észlelhető. Ám ekkor is nagyon halványnak számít, így a kisbolygók fényességmérésével foglalkozó földfelszíni kutatások hatókörén kívül esik. 
A szabálytalan alakú test forgásából adódó fényességváltozás 0,18 magnitúdó, ami arra utal, hogy alakja közepesen elnyúlt, ha odautaznánk, a gömbtől jelentősen eltérő alakúnak látnánk a kétszáz éve született író, költő Arany János nevét viselő kisbolygót - olvasható a közleményben. 
A tudósok egy szerencsés véletlennek köszönhetően tudták megmérni - épp az Arany János-emlékévben - a kisbolygó forgási periódusát. A Kepler-űrtávcső már több mint három éve fürkészi a Naprendszer síkjának, az ekliptikának a környékét, miután két elromlott lendkereke miatt fel kellett hagynia eredetileg kijelölt területének vizsgálatával. Egy adott égterületet legfeljebb 80 napig képes megfigyelni. A Naprendszer objektumaival kapcsolatos vizsgálatokba magyar csillagászok is bekapcsolódtak. 

Frissen elkészült munkájuk Molnár László és Pál András (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) vezetésével, az Uránuszt és a holdjait rögzítő, a szokásosnál sokkal nagyobb mezőn átlagosan 1-1,5 nap alatt áthaladó főövi, tehát a Mars és a Jupiter között keringő kisbolygók vizsgálatával foglalkozik. A 80 napos időszak alatt 608 ismert főövi kisbolygó haladt át a területen, melyek közül 90-ről lehetett olyan minőségű adatokat nyerni, hogy meghatározható lett a forgási periódus és a fényességváltozás mértéke.
A mélyreható szakmai megállapítások mellett egy számukra igen kedves eredmény is született a vizsgálat során, ugyanis most először futott rá az átnézett területre olyan kisbolygó, amelyet Magyarországról fedeztek fel, ráadásul ez pont a (89973) Aranyjános volt - írták.
Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon nagy hagyományai vannak a kisbolygók kutatásának: az 1930-1940-es években - az Arany Jánoshoz hasonlóan Nagyszalontán született - Kulin György fedezett fel számos égitestet a svábhegyi csillagvizsgálóból, majd 1998-tól kezdődően a piszkéstetői Schmidt-távcsővel fedezték fel százával az új aszteroidákat a magyar kutatók. 
 

Ezek egyike volt a 2002. szeptember 8-án talált 2002 RR117 jelű kisbolygó, amely az elegendő számú megfigyelés összegyűjtése után 2004-ben megkapta sorszámát, majd 2009 végén felfedezője, Sárneczky Krisztián az Aranyjános nevet javasolta számára. (A kisbolygók elnevezésében nem engedélyezik az üres karaktereket, így a személynevekre is csak egybeírt változatot fogadnak el.)

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az amerikai GRAIL űrszondapáros gravitációs mérései nyomán kiderült, hogy a Hold innenső féltekéjén több a nagy, becsapódásos eredetű medence, mint az égitest túlsó, a Földről nem látható oldalán.
Az ESA Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön.
Pluto-méretű objektumok "köpködik" a port egy ifjú csillag körül
Szaturnuszénál kétszázszor nagyobb gyűrűrendszert birtokol egy fiatal, mindössze 16 millió éves csillag körül keringő távoli égitest

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Építőmérnök állások

Környezetmérnök állások

Vegyészmérnök állások