Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Magyar kutatók eredménye fogja segíteni a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

2017.06.15.
A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak közreműködésével készített színképadatbázis fogja segíteni a csillagászokat a 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célok megvalósításában.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai, Mészáros Szabolcs – aki jelenleg az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának ösztöndíjasa – és Kovács József, a Space Telescope Science Institute (STScI) Ralph Bohlin által vezetett kutatócsoportjával együttműködve, jelentős részben saját programkódok felhasználásával új, szintetikus színképekből álló adatbázist állítottak össze, amelynek adatait fel fogják használni a James Webb űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) műszereinek kalibrálásában is. 

A Hubble űrtávcső utóda jól ismert csillagok megfigyelésével nyert fényességértékek és színképek elméleti modellekkel való összehasonlításával tudja műszereit kalibrálni, ennek alapja az új adatbázis. A „BOSZ” spektrumkönyvtár – amelynek megjelölését a csoport két vezetőjének nevéből (Ralph BOhlin és Mészáros SZabolcs) képezték – a Mészáros és munkatársai által 2012-ben kiszámolt csillaglégkör-modelleken alapul. A BOSZ színképei az STScI munkatársainak köszönhetően a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázis részeként bárki számára kereshető formában elérhetők és letölthetők innen.

Egy csillag valódi színképének szintetikus spektrumokkal történő összevetésével becslés adható a csillag fizikai paraméterei közül az effektív hőmérséklet (Teff), a felszíni gravitációs gyorsulás (log g) és a Napéhoz viszonyított kémiai összetétel értékeire. Utóbbi esetében lehetőség van az ún. fémesség ([Fe/H]), azaz az összes többi kémiai elemnek a csillag hidrogéntartalmához viszonyított arányának megállapítására vagy ezen belül jó néhány egyedi kémiai elem koncentrációjának mérésére. A származtatott paraméterek természetesen függenek attól, hogy a szintetikus spektrumokat milyen feltevéseken – például lokális termodinamikai egyensúly a csillag légkörében (LTE) – alapuló modellből és milyen színképvonal-listák felhasználásával számolták ki.

 

A hidrogén Hα Balmer-vonalának profilváltozása az effektív hőmérséklet függvényében 300 000-es felbontásnál. A vákuumbeli hullámhosszakat a vonatkozó IAU sztenderd formula alapján a levegőben érvényes hullámhosszakká konvertálták.Forrás: Mészáros és Kovács, 2017

A spektrumadatbázis létrehozásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a csillagok légkörének tulajdonságait leginkább befolyásoló fizikai paraméterek és a kémiai elemek részarányai nagy tartományt fogjanak át. Utóbbiak közül a legfontosabb a szén vashoz ([C/Fe]) és az ún. alfa-elemek vashoz viszonyított arányának ([α/Fe]) figyelembevétele. A BOSZ adatbázis összesen 312 kémiai összetételt tartalmaz: a legfémszegényebb modellek például 316-szor kevesebb héliumnál nehezebb elemet tartalmaznak, mint a Nap. Egy-egy kémiai összetételen belül az effektív hőmérsékletek 3500 K-től 30 000 K-ig, míg a log g értékek 0-tól 5-ig terjednek, a kezdőértékük azonban a hőmérséklettől függ. Az így létrehozott adatbázis lefedi a megfigyelhető csillagok paramétereinek 99%-át, a leghalványabb vörös törpéktől kezdve egészen a szuperóriás csillagokig.

A kiszámolt szintetikus színképek száma közel 1,3 millió, ezek több felbontást is lefednek R = 300 000 és R = 200 között, ami még inkább segíti a felhasználhatóságukat. (Egy színkép felbontása azt mutatja meg, hogy mennyire finom részletek figyelhetők meg benne. Minél nagyobb a szám, annál jobb a felbontás, és annál több információ olvasható ki belőle.) A színképek hullámhossztartománya 100 nanométertől 320 mikrométerig terjed, azaz a távoli ultraibolyától a szubmilliméteres tartományig a teljes elektromágneses spektrumot lefedik.

Ezzel a BOSZ adatbázis a jelenleg elérhető legnagyobb hullámhossz-, atmoszferikus paraméter- és kémiaiösszetétel-tartományt lefedő spektrumkönyvtár. A hullámhosszértékek vákuumra vonatkoznak, hiszen a JWST – mint az a nevében is benne van  nem földi, hanem űrtávcső lesz. A BOSZ spektrumai azonban a hullámhosszakat a vákuumbeli értékről a levegőben érvényes értékre átszámolva nemcsak a JWST műszereivel nyert adatok elemzésénél, hanem a földi távcsövekre szerelt spektrográfok által szolgáltatott színképek vizsgálatában is használhatók.

A hidrogén Hα Balmer-vonalának profilváltozása a felszíni gravitációs gyorsulás függvényében 300 000-es felbontásnál. A vákuumbeli hullámhosszakat a vonatkozó IAU sztenderd formula alapján a levegőben érvényes hullámhosszakká konvertálták.Forrás: Mészáros és Kovács, 2017

A teljes, tömörített adatbázis mérete meghaladja a 3,7 TB-ot, kibontva azonban megközelíti a 20 TB-ot! A számolás párhuzamosan három hardveren zajlott. A színképek körülbelül 70 százalékát a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) budapest2 nevű szuperszámítógépe számolta ki, amelyen egy-egy kémiai összetétel lefutásához, egyszerre átlagosan mintegy 80 processzort igénybe véve, nagyjából egy nap kellett. A spektrumok mintegy 20 százalékát az ELTE IIG atlasz nevű konfigurációja generálta, míg a maradék 10 százalék számolása az ELTE Gothard Obszervatórium gépein futott le. Részletes statisztika az NIIF budapest2 gépéről áll rendelkezésre, itt több mint 250 ezer CPU-órát használt fel a projekt a számításokhoz.

A kutatást az MTA Prémium posztdoktori kutatói program és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (K-119517) támogatta, a szuperszámítógépekhez pedig az NIIF és az ELTE IIG biztosította a hozzáférést.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomical Journal c. folyóiratban jelent meg: The Astronomical Journal, Volume 153, Issue 5, article id. 234, 11 pp. (2017). arXiv:1704.00653 [astro-ph.SR]

A BOSZ színképei az STScI munkatársainak köszönhetően a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázis részeként bárki számára kereshető formában elérhetők és letölthetőkForrás: Bohlin és mtsai, 2017
 
Forrás: MTA
Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Előállította az első felvillanásokat a világ legnagyobb röntgenlézer elektrongyorsítója.
27 hónapnyi karbantartás és fejlesztés nyomán a gyorsító alkalmassá vált rá, hogy 13 TeV rekordenergián nyerjen adatokat. A fejlesztésnek köszönhetően eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárására nyílik lehetőség. A legjobban mindenki a rejtélyes szuperszimmetrikus részecskék felfedezését várja.
Egy csillag születését kapta lencsevégre "valós időben" egy nemzetközi kutatócsoport.
Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?