Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

Második generációs bioüzemanyagok a próbapadon

2010.07.12.
A hulladékokból előállított biodízel lehet a jövő üzemanyaga

Az egykor nagy reménnyel beharangozott bioüzemanyagokra egyre inkább árnyékot vet az a tény, hogy az alapanyagok termesztése konkurenciát jelent az élelmiszertermelésnek és veszélyezteti a biológiai sokszínűséget. A klímabarátnak vélt üzemanyagok előállításához a növénynek csak kis részét - olaját, cukortartalmát - használják. A melléktermékek hasznosítása nem hatékony, ezért ezek az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok sokkal kevésbé kímélik a környezetet, mint ahogyan azt először gondoltuk.

De van más lehetőség is: bioüzemanyagok, amelyek hulladékokból és melléktermékekből nyerhetők. Az újonnan fejlesztett eljárásokkal ma már a biomassza közel minden formája üzemanyaggá alakítható. Tehát zöldhulladékból, szalmából, trágyából és háztartási szemétből, valamint magas cellulóztartalmú és fás növényi részekből is lehet biodízelt készíteni, bár kétségtelenül a legtöbb esetben sokkal nagyobb technológiai és pénzbeli ráfordítással. Így, ha a bioüzemanyagok második generációja egyszer a piacra kerül, mindenképpen szükséges lesz valamilyen állami támogatási rendszer. Támogatásnak csak olyan bioüzemanyagok esetén van értelme, amelyek bizonyítottan fenntarthatóak és környezetbarátok.

Ennek tisztázása érdekében egy svájci szervezet megrendelésére Rainer Zah, az Empa környezetvédelemmel foglalkozó professzora vezetésével górcső alá vették a bioüzemanyagok teljes életciklusát - az előállítástól, a felhasználáson keresztül az esetleges hulladéktermékekről való gondoskodásig. A szakértők megbecsülték, hogy Svájcban a hagyományos üzemanyagok mekkora hányadát lehetne bioüzemanyagokkal helyettesíteni.

A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy környezetkímélőnek elsősorban azok a bioüzemanyagok tekinthetők, amelyeket hulladékokból és melléktermékekből állítanak elő, mint pl. zöldhulladék, fűrészpor, faforgács, hulladék fa. Svájcban azonban hulladék anyagok csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, ezért legjobb esetben is csak kb. 8%-át tudnák fedezni a közlekedés üzemanyag felhasználásának.

A kutatók szerint ez a viszonylag alacsony százalék nem jelenti azt, hogy át kellene gondolni, hogy egyáltalán megéri-e támogatni a bioüzemanyagokat. „Ez rövidlátásra vallana. Még, ha a bioüzemanyagok aránya szerény is, mégis, ez több mint egy millió családi ház éves energiafelhasználásának felel meg.” - mondta Zah.

Sokkal inkább arról lenne szó, hogy a közlekedésszektort fel kellene osztani a különböző igényeknek megfelelően - hosszútáv, városi forgalom, áruszállítás, stb. - és mindig a legmegfelelőbb meghajtást alkalmazni. Ezzel párhuzamosan a járművek hatásfokát is növelni kell, valamint az elektromobilitást is ki kell építeni. A kutatók az üzemanyag felhasználás terén egy nagyra törő tervet írnának elő: „A robbanómotoros járműveknek 2030-ra átlagban 4 litert kellene fogyasztaniuk 100 kilométeren.”

Zah elmondta, hogy mit jelentene, ha a legkedvezőbb előrejelzésük válik valóra: „Ha a rendelkezésre álló bioüzemanyagokat a hosszútávú közlekedésben használjuk fel, a jobb hatásfokú járműveknek köszönhetően nem csak 8%-át tudnánk helyettesíteni a hagyományos üzemanyagoknak, hanem közel 15%-át. Ha egy időben, a városokban leginkább csak elektromos járművek közlekednének, amelyek akkumulátorait megújuló energiával töltik, akkor további 25% adható ehhez az értékhez. Így összesen kb. 40%-a helyettesíthető a mai kőolaj alapú tüzelőanyagoknak.”

A kutatók a politikusok számára is fogalmaztak meg ajánlásokat. Újra Zah-t idézve: „Ha az a kérdés, hogy az elektromobilitást, a javított hatásfokot vagy a fenntartható bioüzemanyagokat kell-e támogatni, az egy rossz kérdés. Sokkal inkább azt az utat kell megtalálni, ami mind a három kezdeményezést képes előremozdítani és erősségeinek megfelelően alkalmazni.”

Forrás: www.scinexx.de

Ritzinger György

Cikk értékelése: 

Hozzászólások

Szerintem 2030-ra az lenne az optimális cél, ha nem lennének robbanómotoros személyautók. Legalábbis nem kőolajból nyert benzinnel működők. Hiszen annyi alternatíva van már, az etanoltól kezdve a hidrogént égető motorokon át, az elektromos járműveket is ideértve a hidrogéncellás gépekig, hogy a megszokáson és az átmeneti költséghatékonyságon kívül szinte semmi nem szól már a benzin mellett. Váltanunk kell, méghozzá minél hamarabb. Lehetőségeink vannak, csak egy kis áldozatot kellene hozni, hogy biztonságban tudhassuk magunkat a következő pár évszázadra az éghajlatváltozástól.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Szintetikus élesztők növényi hulladékokból állítanak elő üzemanyagot
A General Motors új partnervállalatával, az eddig kevéssé ismert Coskata Co. -val közösen mutatta be új találmányukat.
A Shell cég kísérleti üzemet akar Hawaii szigetén
A Pratt &amp; Whitney Canada új kutatásaiban a bio üzemanyagok kis- és közepes méretű repülőgép hajtóművekben történő alkalmazhatóságát vizsgálja.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?