Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Jelenlegi hely

Kutatási kaleidoszkóp 2014

2015.01.08.
Betekintés az MTA tudományos eredményeibe

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben idén is számos olyan felfedezés született, amely méltán keltett figyelmet a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt. Háromrészes év végi összefoglalónkban az MTA kutatóhálózatának sokszínű tevékenységéből és legfontosabb eredményeiből mutatunk be néhányat.

Kétgrammos csontleletből azonosított történelmi személy és újabb lépések a kvantumszámítógépek felé

Az idén 60 éves MTA Atommagkutató Intézet kutatói 2014-ben is jelentős eredményeket értek el a tudományos kutatás és ismeretterjesztés terén. Sikeresen tesztelték az MTA támogatásával épülő új részecskegyorsítót, amely 2015-től állhat a kutatás szolgálatába. Egy másik gyorsítós méréstechnikát alkalmazó módszerrel kiderítették, hogy egy 1911-ben végzett ásatás során feltárt főpapi sírhely a Szent István királynak koronát hozó Asztrik kalocsai érsek földi maradványait rejti. Azt, hogy egy 2 grammos ujjcsont is elengedő volt az érseki sír radiokarbonos azonosításához, a legmodernebb gyorsítós tömegspektrométeres (Accelerator Mass Spectrometry, AMS) méréstechnika tette lehetővé. A kvantumtitkosítás és kvantumszámítógépek felé vezető kutatási eredményeiket 2014-ben többek között a Science és a Nature Communications szaklapok közölték. Az MTA Atomki részecskefizikai Lendület-kutatócsoportjának a kvantum-színdinamika témájában megjelent, általános összefüggéseket tárgyaló cikkét a Physical Review Letters szerkesztői külön ajánlással emelték ki, mint alapvető fontosságú közleményt. Egy nagy, nemzetközi magfizikai együttműködés ugyanott megjelent cikkének első szerzője szintén az MTA Atomki fiatal munkatársa. A fotoionizáció folyamatát vizsgálva az intézet kutatói különös, elméletileg egyelőre nem értelmezett aszimmetriákat találtak, amelyeket több, különböző szinkrotron mellett végzett mérés is megerősített. Az MTA Atomki az elmúlt nyár során két nagyszabású nemzetközi konferenciasorozat soros tanácskozását rendezte meg Debrecenben. Az egyik a magfizika és az asztrofizika kapcsolatát, a másik az atomi ütközések szilárd testekben létrehozott hatásait tűzte ki témájául. 2014-ben az MTA Atomki volt a helyszíne továbbá a "Színpadon a természettudomány" oktatási fesztiválnak, amelynek során kiválasztották a 2015-ös londoni rendezvény magyar versenyzőit.

Hatékonyabb mezőgazdaság, újonnan felfedezett kullancsfaj

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársainak fontos szerepük volt abban a kutatásban, amelynek során meghatározták a 2014-ben hazánkban is felbukkanó, a kérődző állatokat érintő kéknyelv-betegség kórokozójának genetikai tulajdonságait. Eredményük jelentősen segítheti a járvány elleni stratégia kidolgozását. Kifejlesztettek továbbá egy automata szenzorokkal működő szondarendszert (Edapholog), amellyel elsőként tudják terepi körülmények között a talaj mezofaunájának biomasszáját mérni. A talaj biológiai aktivitásának mérésére alkalmas eszköz hozzájárul a környezetkímélő mezőgazdaság fejlesztéséhez és a környezet- és természetvédelmi monitorozás javításához. Amerikai-magyar együttműködés keretében, részben Magyarországon végzett kísérletek eredményeként megállapították, hogy a kőrisfajokat az Egyesült Államokban és idehaza is súlyosan veszélyeztető rovarkártevők egyedei nem illatanyagok, hanem testfelületük nanostrukturális fénytörő tulajdonságai alapján találnak egymásra. A központ részvételével, széles hazai kutatói összefogás keretében idén új, denevéreken élősködő kullancsfajt fedeztek fel Magyarországon. Búzanövények stressztűrő képességének vizsgálata során kimutatták, hogy a világszerte növekvő UV-B sugárzás módosíthatja más, a mezőgazdaságban problémát jelentő környezeti tényezők hatását. Bár a magas UV-B önmagában növekedésgátlást is okozhat, és felerősíti a kadmium okozta károsodás mértékét, olyan védekező folyamatokat is elindít, amelyek csökkentik a szárazságstessz egyes tüneteit.

Határokon túlnyúló együttműködés, interdiszciplináris témák

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont nemzetközi összefogásban szervezett tudományos konferenciái közül kiemelkedik a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történettudományi Intézetével a két nép múltjáról és kapcsolatáról közösen rendezett, többnapos tanácskozás. A holokauszt emléknapján "Magyarország a tragédia árnyékában", majd "Bűn, felelősség, emlékezés" címmel tartottak konferenciákat. "Könnyűzene - Könnyű zene? Magyar populáris zene a 20-21. században" címmel első ízben rendeztek olyan tudományos tanácskozást Magyarországon, amely a szorosabban vett esztétikai, zenetudományi megközelítések mellett a történészi, szociológiai és médiaelméleti szempontoknak is teret adott. A Lendület Szent Korona Kutatócsoport elmúlt két esztendőben végzett munkája alapján önálló kiállítás nyílt a pozsonyi várban. A tárlat az 1563 és 1830 között Pozsonyban tartott magyar uralkodókoronázások alkalmából kibocsátott érmeket mutatta be. "Van-e egyetemes erkölcs? A posztmodern kor kihívásai és a morálfilozófia" címmel filozófiai tanácskozást, a reformáció történeti és kulturális vonatkozásait és az ötszáz évvel ezelőtti történelmi esemény hazai kutatásának hagyományát vizsgáló „REFO 500" program keretében pedig irodalomtudományi konferenciát rendeztek "Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban" címmel. Az MTA BTK régészeinek közreműködésével sikerült feltárni a Balaton közeli Szólád község határában található egykori langobárd település demográfiai viszonyait és tagjainak életkörülményeit. Tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthetően összegzi a magyar szövegfolklór legújabb szaktudományos eredményeit a készülő, hiánypótló Magyar Népköltészeti Lexikon, amelyen a kutatóközpont néprajztudósai dolgoznak. Az MTA BTK volt továbbá a házigazdája az oszmanista, valamint az azt megelőző korszakra vonatkozó turkológiai történeti, filozófiai, irodalmi, vallástörténeti, etnológiai kutatásokat, kutatókat és intézményeket összefogó Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes (CIEPO) 21. szimpóziumának.

A bolygókeletkezéstől Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadásáig

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetében két új Lendület-kutatócsoport kezdte meg munkáját. Ezzel az intézet kutatási palettája markánsan kibővült. Az egyik csoport a csillag- és bolygókeletkezést vizsgálja a világ legérzékenyebb műszereivel, közöttük vezető helyen az ALMA rádiótávcső-hálózattal Chilében, a másik pedig a kozmikus kémiai fejlődést kutatja a legmodernebb elméleti módszerek és a spektroszkópiai mérések kombinálásával. Az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet Lendület-csoportja az alpi csapadék stabilizotóp-összetétele és tengerszint feletti magassága közti kapcsolat évszakos különbségeit modellezte, és kimutatta az alsó légkör nyári/téli vertikális keveredésének hatását. Az eredmények az izotópos éghajlati modellek korrekciójában alkalmazhatóak. Az intézet kutatói a világon az elsők között használták a lézerspektroszkópiát fluidumzárványok vizsgálatában: egy jelentős ausztráliai fluoritlelőhely képződését létrehozó oldatok eredetét határozták így meg. Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársai egy új földrengés-lokalizációs algoritmust fejlesztettek ki, amely háromdimenziós sebességmodell alapján a korábbi módszerekhez képest nagyobb megbízhatósággal képes meghatározni a földrengések hipocentrumait. Ezzel lehetővé tették a szubdukciós lemezek pontosabb leképezését, ezáltal a globális tektonikai folyamatok jobb megértését. A lokális feszültségterek meghatározására kidolgozott algoritmus pedig az epicentrum környezetének neotektonikai folyamatainak értelmezéséhez ad új ismereteket. Két akadémiai vendégprofesszor közreműködésével új kutatási projekteket megalapozó eredmények születtek az MTA CSFK Csillagászati Intézetben és az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A kutatóközpont prioritásai közé tartozik a napfizikai kutatások kibővítése modern, új irányokkal, míg a geofizikai kutatásokban a globális villámaktivitás hatásainak kutatása kapott új lendületet. Az MTA Földrajztudományi Intézetben nagy erőkkel folytatódtak a Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának munkálatai.

 

Műszerek űrkutatáshoz, módszerek régészeti vizsgálatokhoz

Több mint tíz évig tartó repülés után érte el célját, a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst a Rosetta űrszonda, amelynek Philae leszállóegységében két olyan műszercsomag is helyet kapott, amely egy-egy berendezésének fejlesztésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei is részt vettek. Az SPM (Simple Plasma Monitor) plazmadetektor a ROMAP műszercsomag része, feladata a napszél főbb paramétereinek (sűrűség, sebesség, hőmérséklet, áramlási irány) a mérése. A DIM (Dust Impact Monitor) pordetektor a SESAME műszercsomag tagja, akusztikus érzékelői segítségével a felszabaduló gázok által az üstökösből időlegesen kilökött, de rá visszaeső szilárd részecskék paraméterei mérhetők. A kutatóközpont munkatársai részt vettek egy Kr. e. 15. századból származó, Egyiptomban talált, a bordeaux-i Aquitániai Múzeumban őrzött, körülbelül 10 cm magas agyagkorsó vizsgálatában is. A Budapesti Kutatóreaktor műszereit felhasználva, a CHARISMA európai uniós projekt keretében francia kutatókkal közösen tanulmányozták a leletet. Vizsgálataiknak köszönhetően a régészek új információkat szereztek az egyiptomi fáraók temetkezési szokásairól - az értékes műtárgy megkárosítása nélkül. Számos mérést végeztek az MTA EK szakemberei a paksi atomerőműben is. Az elemzések szerint a fűtőelemek eddigi, 12 hónaposnál hosszabb idejű használata nemcsak gazdaságos megoldás, de biztonságosan meg is valósítható. Lezárult az az atomerőművek szivárgó fűtőelemeinek kezeléséről és jelentőségéről az MTA EK vezetésével végzett nemzetközi felmérés, amelyben 14 ország vett részt. A zárójelentés a Committee on the Safety of Nuclear Installations (CSNI) jóváhagyása után OECD-dokumentumként jelent meg 2014 nyarán. A fűtőelemek üzemzavari viselkedésének leírására használt számítógépes modellek fejlesztéséhez és validálásához a kutatóközpontban magas hőmérsékletű kísérleteket hajtottak végre nióbiumtartalmú cirkóniumötvözetekkel. A Környezetfizikai Laboratórium kutatói légzésfunkciós adatok felhasználásával új módszert dolgoztak ki annak eldöntésére, hogy egy adott beteg képes-e megfelelően alkalmazni egy adott porinhalátort.

 

Új eredmények a fájdalomcsillapításban és az élő idegsejtek célzott vizsgálatában

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói leírták a félelem és a szorongás egyik agyi központjában, az amygdalában a fájdalomingerekre leghamarabb válaszoló idegsejttípust, amely feltételezésük szerint a fájdalomhoz társított tanulás kulcseleme lehet. Egy másik kutatócsoport a gyógyszeres fájdalomcsillapítás olyan új támadáspontját fedezte fel, amely a hagyományos fájdalomcsillapítókra nem reagáló krónikus idegi és gyulladásos fájdalom ellen lehet hatásos. A kutatók az ösztrogén hormonok immunrendszeri moduláló hatásait, az idegrendszer fejlődését és működését befolyásoló pajzsmirigyhormonok aktivációját szabályozó molekuláris mechanizmusokat, valamint az éhezéssel együtt járó, új idegi molekuláris jelenségeket is leírták. Az intézet egyik Lendület-kutatócsoportjában fluoreszcens jelölés alapján azonosított, élő idegsejtek célzott vizsgálatát és manipulálását megkönnyítő új eljárást dolgoztak ki és szabadalmaztattak. Egy másik Lendület-kutatócsoport által kidolgozott módszerrel feltárták, hogy a kannabisznövény pszichoaktív hatóanyagának, a THC-nek a hatására a kannabinoid receptorok eltűnnek az agyi idegvégződésekről. Az MTA KOKI munkatársai bebizonyították, hogy a depresszió kezelésében fontos median raphe idegmag szerotonin mellett glutaminsavat is használ ingerületátvitelre, miáltal gyors serkentésre képes az előagyban. Az MTA KOKI és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói az általuk kifejlesztett technológiával a memóriában alapvető szerepet játszó "éles" agyhullámok keletkezésének új mechanizmusát írták le. Megtalálták azt az eddigi elméletek által jósoltnál jóval kisebb elemi struktúrát, ami már képes agyhullámot generálni.

A munka világa és a kínai működő tőke

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatási témái között hagyományosan kitüntetett helyet foglalnak el a munka világára vonatkozó empirikus vizsgálatok. A központ munkatársai az idén a munkaerőpiac peremén lévők helyzetével kapcsolatos átfogó kutatást végeztek. A legnehezebb munkapiaci helyzetben lévők számára ma a közfoglalkoztatás a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai program, költsége jelenleg már másfélszerese az összes többi, az EU-s támogatásokkal együtt számított aktív munkapiaci kiadásnak, miközben a program elhelyezkedési esélyeket javító szerepét a kutatás adatai eddig nem igazolták. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetében a "Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása" című projekt keretében az összegyűjtött információk elemzése alapján modelljavaslat készült egy, a tervezéstámogatást és a folyamatos monitorozást is biztosítani képes közszolgáltatási információs rendszer kialakítására. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet egyik kutatása a kínai működő tőke kelet-közép-európai jelenlétével foglalkozott. A kínai működő tőke motivációi esetében a hagyományos makrogazdasági tényezők mellett nagy súllyal esnek latba az intézményi és egyéb, nehezen számszerűsíthető okok. Az európai uniós tagság, a piaci lehetőségek, a kvalifikált, de a nyugati bérekhez viszonyítva olcsóbb munkaerő mellett a kínai etnikumú kisebbség nagysága és visszajelzései, a befektetési ösztönzők, a letelepedési engedély megszerzésének lehetőségei, a privatizációs kilátások, valamint a kormányzat együttműködési készsége is erőteljesen befolyásolja a kínai vállalatokat beruházási döntéseik meghozatalakor.

Nyelvi sokszínűség és a magyar nyelv történeti mondattana

Az MTA Nyelvtudományi Intézet sikeresen szerepelt egy, az Európai Unión belüli nyelvi határok lebontását célzó pályázaton, és egy további pályaművet is benyújtott egy regionális nyelvtechnológiai kutatásfejlesztési és innovációs központ létrehozására. Elkészült a hazai közoktatás számára a nyelvi kisebbséget, veszélyeztetettséget és nyelvi sokszínűséget bemutató tananyag, valamint a hozzá tartozó háttéranyag. A kutatóintézet munkatársai XVI-XVIII. századi magánlevelekből és periratokból nyelvtanilag elemzett adatbázist hoztak létre. Elkezdődött a Magyar történeti szövegtár forrásainak digitalizálása és feldolgozása, amelynek eredményeképpen A magyar nyelv nagyszótárában bemutatott nyelvi anyag felső korszakhatára 2010-re emelkedik. Jelentős kutatási eredményeket értek el a beszédtervezés és a kiejtés összehangoltságának elemzésében a Magyar spontán beszéd adatbázis segítségével. Folyik az óvodáskorú gyermekek nyelvi, kommunikációs és pragmatikai készségeinek felmérése, az időskori beszéd nyelvészeti elemzését pedig diagnosztikus célokra használták fel az enyhe kognitív zavar felismerésében. A magyar nyelv történeti mondattanáról két könyv is megjelent: egy magyarul, egy pedig az Oxford University Press kiadásában angolul. Új kötet látott napvilágot a magyarországi kétnyelvűségről is. A magyar jelnyelv sztenderdizációjához online kérdőíveket és szociolingvisztikai interjúkat készítenek, ezenkívül grammatikai tesztanyagot állítottak össze. Az intézet munkatársai lehetőséget teremtettek a jelnyelvről hangzó nyelvre történő szótári kereshetőségre is.

A vízkészletek és az erdei biodiverzitás megóvása

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont együttműködési megállapodást kötött az Országos Vízügyi Főigazgatósággal az Európai Unió Víz Keretirányelvével (VKI) kapcsolatos ökológiai feladatok elvégzésére. A teendőket az MTA ÖK részéről a Duna-kutató Intézet koordinálja. A munka a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatával kapcsolatban felmerülő biológiai-ökológiai feladatokra összpontosít. Ez azért fontos, mert a VKI tevékenységének egyik alappillére vízkészleteink jó ökológiai állapotértékelő rendszerek kidolgozásán nyugvó védelme. Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai első ízben mutatták ki a fototróf mikroorganizmusok egy különleges, az infravörös fényt hasznosító csoportjának (aerob anoxikus fototróf [AAP] szervezetek) hazai előfordulását a Balatonban, a Fertőben, Duna-Tisza közi szikes tavakban, valamint halastavakban és víztárózókban. E mikroorganizmusok jelentős ökológiai szerepét tengerekben és óceánokban az elmúlt egy évtizedben fedezték fel, kutatásuk kontinentális vizekben világszerte most veszi kezdetét. Védett erdőterületeink nagy részében a természeti környezet megőrzésének feladatán túl gazdasági hasznosítás is zajlik. Ezért is fontos meghatározni, mennyiben befolyásolja az erdőgazdálkodás az erdei élővilág sokféleségét. Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi célok harmonizálásához nélkülözhetetlenek azok a szakmai ismeretek, amelyek feltárják az erdők faállománya és az erdei életközösség összefüggéseit. Ilyen irányú kutatásokat folytattak az őrségi erdőkben az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársai.

A matematika fősodrában és egy negyvenéves probléma váratlan megoldása

A matematikustársadalom egyik legnagyobb presztízsű eseményén, a négyévente megrendezett nemzetközi matematikai kongresszuson idén nyáron három, jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben tevékenykedő matematikus is előadott. Nyáron pedig az akadémiai intézmény rendezett Budapesten nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi tanácskozást. A nagy hálózatokkal foglalkozó workshopon és konferencián a Fields-érmes Elon Lindenstrauss és Lovász László, az Akadémia elnöke is előadást tartott. Az esemény rendkívül népszerű volt a külföldi hallgatók körében: a kétszáz jelentkező közül kiválasztott száz résztvevő rangos külföldi oktatási intézményekből – többek között az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemről, a Courant Intézetből, az MIT-ből, a Berkeley Egyetemről, a Weizmann Intézetből – érkezett. Az intézet munkatársai egy hiánypótló, csomóelmélettel foglalkozó tankönyvön is dolgoznak, ami a topológiai kutatási irány erősödését jelzi. Egy váratlan ötlettel sikerült megoldani a szingularitásokkal kapcsolatos (szingularitásoknak azon pontokat nevezzük, ahol a tér nem úgy működik, mint ahogy az úgynevezett sima sokaságok esetén szokott, hanem "elromlik", összegyűrődik, megtörik – ilyen például a fizikából ismert fekete lyuk), több évtizede nyitott Durfee-sejtést. Ennek megfogalmazója 1978-ban arra kereste a választ, hogy olyan komplex felületek esetén, amelyeknek van szingularitásuk, milyen egyenlőtlenségek írhatók fel. Most, évtizedekkel később sikerült megérteni a szingularitással rendelkező sokaságokra jellemző egyenlőtlenségeket. Az eredmény hatására feltételezhetően rengeteg módszert kell majd átértékelni, hiszen az új bizonyítás szerint az összefüggések gyökerei teljesen máshol keresendők, mint ahogy eddig hitték, és a jelenség – amelyet egy globális matematikai elv vezérel – is sokkal általánosabb.

 

Forrás: MTA

 

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Patkós Ákos fizikus, akadémikus írása a relativitáselmélet születésének történetéről, máig tartó jelentőségéről és a későbbi kutatási irányokról.
Színes programokkal, laborlátogatásokkal és előadásokkal várják az érdeklődőket péntekig a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának intézményei a magyar tudomány ünnepe programsorozat Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvényein.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2017-ben is megrendezi nyári Űrtáborát, ezúttal Bakonybélen.
Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa csütörtök este átvette Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjat.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Építőmérnök állások

Környezetmérnök állások

Vegyészmérnök állások