Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 02. 22. - 13:12Majjomkácska

Eltelt 7 év, és semmi sem lett a projektből. 

2017. 01. 25. - 14:54Ainu

Ide rosszul került, az eredeti szöveg (amit valamiért sosem linkelnek itt pontosan) szerint "extremely low temperature of about 1 degree above absolute zero". Magyarul fordítási hiba. (Ilyenek, sajnos, gyakrabban előfordulnak itt.)

2017. 01. 25. - 10:52Tylla

Most tényleg az van leírva a cikkbe amit olvastam:

"lehűtik az antiprotonokat az abszolút nulla alá egy fokkal"

Én emlékszem rosszul tanulmányaimra és/vagy ez valamilyen új tudományos áttörés eredménye? :)

Kozmikus húsvéti tojás

2017.04.20.
Akár ez is eszünkbe juthat az európai Gaia űrcsillagászati szonda 14 hónapnyi működése után készített lefedettségi térkép láttán.

(Kép: ESA / Gaia / DPAC / B. Holl / University of Geneva)

Mégsem egy húsvétra készült hímes tojást látunk a fenti képen, hanem a Gaia égboltlefedettségét, tudományos programjának első 14 hónapja után. A „tojás” alakját a teljes eget leképező vetület adja, a mintázat színei pedig azt jelzik, hogy egyes helyeket milyen sok alkalommal figyelt meg az űrszonda. A kék a leggyakrabban, a világosabb színek a kevésbé gyakran meglátogatott területeket mutatják.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia asztrometriai űrszondája elsősorban a Tejútrendszer csillagainak pozícióját és látszólagos égi mozgását méri fel, minden eddiginél nagyobb pontossággal. Az űreszköz a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja környékén, a Földtől mintegy másfél millió km távolságban működik. Tengelye körül lassan elfordulva pásztázza az eget, mindig más-más főkörök mentén. Egy fordulatot nagyjából 6 óra alatt teljesít.

A működés első hónapjaiban a Gaia mozgását úgy határozták meg, hogy – kalibrációs okokból – az ekliptika pólusai mindig beleessenek a lefedettségi területébe. Emiatt az arrafelé látszó csillagokra sokkal több mérési adatot gyűjtöttek. Később, 2014. augusztus végétől a szonda belekezdett a szisztematikus égtérképezésbe, a teljes égbolt lehető legjobb lefedésére törekedve.

A Gaia eddigi méréseiből katalógus készült, amely több mint egymilliárd csillag koordinátáit és fényességét tartalmazza. A legalább 5 évesre tervezett küldetés során gyűjtendő további adatok alapján még pontosabb pozíciók, illetve az azok változására vonatkozó információk is elérhetővé válnak a csillagászok számára. A végeredmény a Tejútrendszer eddigi legátfogóbb és legpontosabb háromdimenziós felmérése lesz.

 

Animáció a Gaia első 14 hónapos éktérképezéséről, avagy hogyan „festették” a húsvéti tojást. Utána egy rövid időre láthatjuk a Gaia első (még nem egyenletes lefedettséget biztosító) katalógusában szereplő objektumokat. A legtöbb közülük természetesen a Tejútrendszer fősíkjában helyezkedik el, így ez rajzolódik ki a legfényesebben. A sötétebb régiók csillagközi por- és gázfelhők által kitakart irányokat jelölnek. Felismerhetők még csillaghalmazok és néhány közeli galaxis, a legfeltűnőbb a Nagy és Kis Magellán-felhő a kép jobb alsó részén. (Forrás: ESA / Gaia / DPAC)

 

 

Forrás: www.urvilag.hu

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Nyilvánosságra hozták a Gaia asztrometriai űrszonda működésének első 16 hónapjában végzett mérések alapján kapott adatokat.
Júliusban a Dragon teherűrhajóval az ESA újfajta sugárzásmérőt küldött a Nemzetközi Űrállomásra. Az eszközt Thomas Pesquet francia ESA-űrhajós novemberben kezdődő küldetése alatt próbálják ki.
Elkészült a részletes térkép a Tejútrendszerben található sűrű, igen hideg gázról, az új, nagy tömegű csillagok születésének helyéről.
Az ESA második nagy űrprogramját a röntgencsillagászatnak szenteli.

Friss hírek

Ródium nanorészecskék UV sugárzás hatására már szobahőmérsékleten lehetővé teszik a szén-dioxid átalakítását.