Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Környezetbarátabb repülés alakváltoztató repülőgépszárnyakkal

2014.06.10.
Üzemanyagtakarékosan és így környezetbarátan repülni – ez a légitársaságok célja. Az Európai Unió SARISTU elnevezésű projektjének keretében 6%-kal tervezik csökkenteni a kerozinfogyasztást, többek között az alakváltoztató fékszárny segítségével.

A repülőtereken hatalmas a forgalom: évente mintegy 2,2 milliárd ember száll repülőre, nyaralni vagy üzleti útra indulva, számuk pedig egyre nő. A repülőgépek azonban a környezetet károsító anyagokat bocsátanak a levegőbe. A légitársaságok, a repülőgépgyártók és a kutatók ezért a repülők kerozinfogyasztásának csökkentésén dolgoznak, ami a környezet védelmét is szolgálja. Ez a célja a SARISTU (Smart Intelligent Aircraft Structures) nevű uniós projektnek is. 

A madarakkal ellentétben, amelyek repülés közben a légáramlatoknak megfelelően mozgatják szárnyukat, a repülőgép alkotóelemei, köztük a fékszárny, merevek. Ez utóbbi a szárny hátsó élén helyezkedik el, és, mint a neve is elárulja, leszálláskor nyílik ki. Önmagában azonban nem alakítható, csak egy tengely körül forog, esetenként egy sínen is mozog. A SARISTU projekt célja, hogy ez megváltozzon. „Az a tervünk, hogy a jövőben a fékszárnyak repülés közben az áramlatokhoz igazodjanak, és így javítsák az aerodinamikai tulajdonságokat” – nyilatkozta Martin Schüller, a Fraunhofer Társaság chemnitzi Elektronikus Nanorendszerek Intézetének (Institut für Elektronische Nanosysteme, ENAS) munkatársa. 

A konzorcium már kifejlesztette azt a mechanikát, amely a fékszárnyban található és annak alakját megfelelő módon változtatja. A mozgásokat irányító algoritmusokat az ENAS kutatói, valamint a CIRA Légiközlekedési Intézetnél és a nápolyi egyetemen dolgozó olasz munkatársaik programozták.

A fékszárny a mechanika segítségével mozgatható. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a „bőre” is mozgatható és nyújtható. Ezt szeretnék megvalósítani a Fraunhofer Társaság brémai Gyártástechnológiai és Alkalmazott Anyagkutatási Intézetének (Institut für Fertigungstechnik und Angewandte Materialforschung, IFAM) kutatói. „Olyan szilikonbőrt hoztunk létre, amelyben váltakoznak a merev és puha elemek“ – árulta el Andreas Lühring, az intézet munkatársa. „A bőr összesen öt kemény és három puha területből áll, kívül pedig egy szilikonbevonat feszül rajta.” A puha elemek a mechanika felett találhatóak, vagyis a leginkább megnyújtott helyeken.

Azonban nemcsak az újszerű felépítés különleges, hanem az anyag is: a nyújtható elemek elasztomerhabból állnak, amely a -55 °C és 80 °C közötti teljes hőmérsékleti tartományban rugalmas marad. Négy 90 cm hosszú fékszárny prototípus – közülük kettő a rugalmas bevonattal – már tesztelés alatt áll, amely során megvizsgálják, hogy működik-e a mechanika, jó-e az erőátvitel, illetve szélcsatornában is tesztelik őket. 

6%-os kerozinmegtakarítás azonban nem egyetlen fejlesztéssel érhető el, ehhez intézkedések sorára van szükség. A második alprojekt keretében az IFAM kutatói a szárnyvéggel foglalkoznak. A SARISTU konzorcium egy olyan, a szárnyvégben elhelyezhető terelőelemet fejlesztett ki, amely a repülés során úgy változtatja alakját, hogy a légellenállás lehetőleg kicsi legyen.

A terelőelem és a merev szárny között azonban nem keletkezhet rés, mert ez megsemmisítené a hatást. „Ezért egy rugalmas kötőelemet fejlesztettünk ki, mind a kémiai összetételét, mind az eljárástechnológiát és az alkatrész gyártásának módját” – nyilatkozta Lühring. Ez az alkatrész is megőrzi rugalmasságát -55 °C és 80 °C között, a nagy szélterhelés ellenére. A prototípust az ILA vásáron (Internationale Luft- und Raumfahrtausstellung Berlin) mutatták be a kutatók.

Forrás: www.scinexx.de

 

Garamvölgyi Ágnes

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az AERO 2016 nemzetközi repülős szakmai kiállításon mutatták be a repülőgépet, melyen elnyerte az „E-FLIGHT AWARD 2016” díjat.
A Boeing lerántotta a leplet hidrogén meghajtású pilóta nélküli repülőgépéről
Sikerült megvalósítani a csapkodó-szárnyas repülést. (+videó)
A régi vízvezeték hálózatokban az ivóvíznek akár a negyede is elszivároghat. Brit kutatók egy új módszert fejlesztettek ki a hibák felkutatására.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?