Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2018. 01. 17. - 09:26GrahamNus

good mood all day =)
and how are you?

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

Japán, a furcsa atomhatalom

2010.05.17.
A nukleáris fegyverkezéstől való éles elzárkózása ellenére Japán az atomenergia békés célú felhasználásában igazi világhatalomnak tekinthető.

A szigetország energiapolitikájában kiemelt fontosságot tulajdonít atomerőműveinek fejlesztésének, illetve nukleáris kapacitásának további növelésének. Milyen okokra vezethető vissza Tokió atomenergia iránti elkötelezettsége, illetve milyen problémákkal kell szembenéznie az országnak a kapacitásbővítést illetően?

A japán energiapiac és az atomerőművek

Japán – az Egyesült Államok és Franciaország mögött – a világ harmadik legnagyobb atomenergia-termelő országa: a szigetország áramellátásának körülbelül harminc százalékát fedezik nukleáris erőművekből. Az atomenergia kiemelt szerepe az ország nyersanyagszegénységével magyarázható: Japán nem rendelkezik számottevő ásványkincs-forrásokkal, ugyanakkor energiaigénye kiemelkedő. 

Az ország a világ negyedik legnagyobb energia-felhasználója, fogyasztása a globális termelés hat százalékát teszi ki. Ugyanakkor az ásványkincs-források terén a japánok igen rosszul állnak: a legfrissebb kutatások alapján az ország kőolajkészletei mindössze tíznapi fogyasztás kielégítésére elegendőek, a szénbányászatot pedig 2002 óta gyakorlatilag beszüntették. Ezen nyersanyag-szegénységéből kifolyólag a szigetország – az Egyesült Államok mögött – a világ második számú energiahordozó-importőre, a globális olajfogyasztás hét, a gázfelhasználás három, a szénhasznosítás öt százalékáért felel.

A szigetországban jelenleg 55 atomreaktor működik, melyek összteljesítménye meghaladja a 47 ezer megawattot. Jelenleg további két reaktor van építés alatt, a közeljövőben pedig még legalább 12 reaktor építését tervezik.

atomeromuvek_japanban

Atomerőművek Japánban

Biztonság

Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos félelmek elsősorban a létesítmények földrengés- és cunamibiztosságát érintik: a szigetország három tektonikus lemez találkozásánál helyezkedik el, így igen gyakoriak a jelentős földmozgások. A reaktorok építésére meglehetősen szigorú biztonsági szabályok vonatkoznak, melyek szerint a létesítményeknek a Richter-skála szerint 6,5-ös földmozgást is gond nélkül át kell vészelniük. Az 1960-as évek óta három jelentősebb, a biztonsági előírásokat meghaladó erősségű földrengés történt Japánban, és annak ellenére, hogy komolyabb veszélyhelyzet nem alakult ki, számos kisebb incidens borzolta a kedélyeket a szigetországban.

A legutóbbi jelentős baleset 2007-ben, a világ legnagyobb kapacitású erőművében, a hét reaktorral rendelkező Kasivazaki-Kariva létesítményben történt, ahol egy 6,8-as erősségű földrengés következtében tűz ütött ki, mely csőtörésekhez és szivárgásokhoz vezetett. A baleset súlyosságát fokozta, hogy az eset munkaszüneti napon történt, így a tűzoltók csak másfél óra elteltével értek a helyszínre. A történtek megrengették a közvéleményt, ugyanakkor a kár csekély volt, sérülés nem történt, és a radioaktív szivárgás által keltett sugárzás sem lépte át a biztonságos szintet.

Ezen balesetet megelőzően sem voltak ritkák az aggodalomkeltő incidensek a japán erőművekben, az elmúlt tizenöt évben számos biztonsági mulasztás történt. 1995-ben egy kísérleti reaktort kellett bezárni egy szivárgás miatt, 1997-ben és 1999-ben az elhasznált fűtőanyagokat újrafeldolgozó üzemekben történtek szivárgások, utóbbi során két munkás vesztette életét. 2000-ben egy földrengés következtében több mint 100 liter radioaktív víz folyt el egy reaktorból, 2001-ben egy erőművet le kellett állítani, miután pár napon belül két szivárgás is történt. 2002-ben a Kasivazaki-Kariva erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company cégnek mind a 17 reaktorát le kellett állítania, miután fény derült rá, hogy folyamatosan hamis adatokat szolgáltatott a létesítményei biztonságát felmérő ellenőröknek. A cég 2007-ben beismerte, hogy 199 alkalommal történtek adathamisítások, azonban a felelősök megnevezésére nem került sor. 2004-ben egy létesítményben nyolc munkásra kis mennyiségű radioaktív víz spriccelődött; míg egy másik erőműben egy csőtörés következtében öten meghaltak és hatan megsebesültek a forró víztől és gőztől.

A szigetországban a legtöbb vita a hamaokai erőmű biztonságosságát kíséri: a létesítmény közvetlenül geológiai törésvonalak fölött helyezkedik el, így a terület könnyen válhat esetleges földrengések epicentrumává. Az erőművet tervező mérnökök szerint a létesítmény akár egy 8,5-ös erősségű földmozgást is kiáll, azonban számos geológus, valamint a lakosság szerint a reaktorokat a kiemelkedően magas biztonsági kockázat miatt be kellene zárni.

Társadalmi támogatottság és zöld nézőpontok

A kormányzat felmérése szerint a japánok többségének félelmei vannak az atomenergiát illetően: a megkérdezettek 54%-a nyilatkozott úgy, hogy kételyei vannak a nukleáris reaktorok biztonsága miatt, míg 42% tartja veszélytelennek a hasadóanyagokból történő áramtermelést. A közvélemény negatív vélekedései alapvetően a fent bemutatott balesetekkel vannak összefüggésben, mely esetekben ugyan egyáltalán nem állt fent komolyabb veszélyhelyzet kialakulásának lehetősége, azonban a média jelentősen felnagyította a problémákat.

Sok kritika érte az illetékes hatóságokat a MOX, azaz a kevert, általában plutónium-uránium alapú fűtőelemek használata miatt is. Ezen anyagok használata takarékosabb, mivel lehetőséget ad a kifáradt fűtőelemeket újrafelhasználására, ugyanakkor atomenergia-ellenes aktivisták szerint sokkal veszélyesebb, mint a hagyományos uránalapú energiatermelés.

A társadalomnak a kérdésben tapasztalható megosztottsága, illetve az atom-ellenes csoportok lobbija ellenére a kormányzat a klímaváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepet szán a nukleáris energiának. Japán a kiotói protokollban széndioxid-kibocsátásának hat százalékos csökkentését vállalta, ennek ellenére az ország jelenlegi kibocsájtása meghaladja az 1990-es szintet. Jukio Hatojama miniszterelnök 2020-ig huszonöt százalékkal akarja csökkenteni a japán légszennyezés mértékét, melyet nagyrészt az atomenergia térnyerése által kíván elérni: számítások szerint a reaktorok kihasználtságának egy százalékos növelésével évi hárommillió tonnával tudnák visszafogni a széndioxid-kibocsátást. Ugyanakkor számos zöldszervezet kritizálja ezen tervet: szerintük az országnak inkább a megújuló energiaforrások kihasználására kellene koncentrálnia.

Fejlesztés és bővítés

A kormányzat a jelenlegi körülbelül 30%-ról 2017-re 40% fölé szeretné emelni az atomenergia részarányát az ország áramellátásában. Az új reaktorok építése mellett kiemelt kérdés a jelenlegi erőművek kihasználtságának javítása is: ezt a jelenlegi 60%-os szintről 90% környékére szeretnék növelni, mely nagyjából azonos a világátlaggal.

Fontos eleme a japán atomenergia-politikának a technológiai fejlesztésekre fektetett nagy hangsúly is. Az ország atomprogramjának hajnalán még jelentős technológia-importra szorult, mára azonban már számos japán cég – például a Hitachi vagy a Toshiba – vált a nukleáris kutatás fellegvárává, és ezáltal az energiatermelési technikák exportőrévé. A szigetországban indították be a világ első harmadik generációs reaktorát, emellett jelentős figyelmet kap a termelőreaktor-technológia is, mely különlegessége, hogy működése során több fűtőanyagot hoz létre, mint amennyit felhasznál. Ezen technológia jelenleg még gyerekcipőben jár, azonban a kormányzat a jövőbeli fejlesztésekkel egy önellátó nukleáris energiaipart szeretne kialakítani, melyhez a termelőreaktorok szolgáltatnák a szükséges fűtőanyag mennyiséget.

Japán és az atomfegyverek

Hirosima és Nagaszaki árnyékában az ország élesen elzárkózott az atomfegyverkezéstől. A parlament az 1960-as–1970-es évek fordulóján határozatban rendelkezett a „három nem” elvéről, miszerint Japán nem fejleszthet és nem birtokolhat atomfegyvereket, valamint nem járulhat hozzá atomfegyverek japán területre telepítéséhez. Ezen elvek kibővítésével született meg a „négy pillér” atompolitikája, mely az atomenergia békés célú felhasználását, az atomfegyverek leszerelését, az országnak az amerikai elrettentő erőre való hagyatkozását, illetve a három nem politikájának folytatását irányozta elő. Az elvek atyja, Szato Eiszaku 1974-ben Nobel-békedíjat kapott.

Az elmúlt évtizedben kormányzati tisztségviselők több alkalommal is felvetették a három nem elvének újragondolását, mely kijelentések minden esetben jelentős közfelháborodást keltettek az országban. Mindemellett Japán rendelkezik az atomfegyvergyártáshoz szükséges technológiai háttérrel, illetve a megfelelő mennyiségű hasadóanyaggal is. Egyes elemzők szerint amennyiben a kormányzat akarná, a japánok akár egy hosszú hétvége alatt is elkészíthetnék saját atombombájukat, de a folyamat semmiképpen se venne igénybe fél évnél több időt. Ugyanakkor az Egyesült Államok katonai szövetségeseként, és ezáltal az amerikai nukleáris védőháló kedvezményezettjeként, valamint a közvélemény heves atomfegyver-ellenessége következtében igen valószínűtlen, hogy Japán a közeljövőben fegyverkezésre adná a fejét.

Mészáros Tamás

Forrás: www.kitekinto.hu

Cikk értékelése: 

Hozzászólások

Remek hír, végre arra használják az atomenergiát, amire való. Már csak a közvéleményből kellene kiirtani azt a tévképzetet, hogy az atomenergia a megtestesült gonoszság.

Tisztelt Zovits Ádám!

Az energiatermelés kérdéskörében az atomenergiával kapcsolatosan nem a biztonságtechnikai és környezetvédelmi problémák aggályosak elsősorban, hanem ennél sokkal alapvetőbb kérdés: a rendelkezésre állás, a megvalósíthatóság. Ugyanis nem olyan gyors és egyszerű komoly (atom)erőművi kapacitást felépíteni világszerte, emellett az urán, mint nyersanyag sem kifogyhatatlan erőforrás.
Tehát önmagában a biztos az energiaellátás szempontjából nézve sem olyan kézenfekvő megoldás az atomenergia, mint amennyire annak látszik.

A témában ajánlom figyelmébe az alábbi linken elérhető jelentést (különös tekintettel az atomenergiára és uránkészletekre vonatkozó részre a 9. oldaltól):

http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes-uj.doc

Üdvözlettel
Zentai Rudolf

If you're in uncomfortable position and have got no cash to go out from that, you will require to take the business loans. Because it should aid you unquestionably. I get college loan every time I need and feel myself great just because of that.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Ez még nem az energiafordulat Japánban: az összes nukleáris erőmű május elejei lekapcsolása évente több milliárd dollárjába kerül az országnak és a szén-dioxid kibocsátást is jelentősen növeli, nem is beszélve az elképesztő olajfüggőségről.
Fukushima megváltoztatta a nemzetközi energiapolitikát: egyre több ország gondolja át nukleáris energiáról szóló terveit és a megújuló energiaforrásokra szavaz.
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) üdvözli a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást.
Angela Merkel terve, mely a nukleáris erőműveket part menti szélerőmű farmokra cserélné le és az elektromos hálózatot erősítené meg, többe kerülhet, mint az várható volt.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?