Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

GPM: nemzetközi csapadékfigyelő műholdrendszer

2014.03.03.
Global Precipitation Measurement Core Observatory nevű csapadékfigyelő műhold indult

A műhold neve Global Precipitation Measurement Core Observatory, röviden GPM-Core. Tanegashimából egy H-2A hordozórakétával startolt, magyar idő szerint február 27-én 19:37-kor (Japánban ekkor már 28-át mutatott a naptár). A japán és az amerikai űrügynökségek (JAXA és NASA) közös vállalkozásában, a NASA Goddard Űrközpontjában készült űreszköz egy korábbi sikeres együttműködés folytatásának és kiterjesztésének is tekinthető. A TRMM (Tropical Rainfall Measuring Mission) még 1997-ben indult és most is működik. Az új műhold, a GPM-Core pályájának hajlásszöge nagyobb lesz az egyenlítői síkhoz képest (65°), így a trópusi övezeten túl a Föld magasabb szélességei fölött is tud adatokat gyűjteni.

A GPM-Core startja és elképzelt pályára állása, számítógépes animáción. (Film: NASA GSFC)

A műholdon egy két frekvencián működő aktív radar és egy passzív mikrohullámú sugárzásmérő kapott helyet. A cél a csapadék (eső, hó) mennyiségének, területi eloszlásának folyamatos figyelése. A víz globális körforgása bolygónk mindenki által ismert, de részleteiben még mindig kevéssé értett, igen összetett folyamata. Szoros kapcsolatban van a klíma változásával, a szélsőséges időjárási helyzetek (például trópusi ciklonok, özönvízszerű esőzések vagy épp pusztító szárazságok) kialakulásával, az ivóvízkészletek alakulásával.

A GPM valójában egy egész nemzetközi csapadékfigyelő műholdrendszer, amelynek a mostani űreszköz jelenti a „magját”. Segítségével tudják majd kalibrálni a többi műhold méréseit is, hogy azok jól összehasonlítható, egységes minőségű adatokat tartalmazó, hosszú időtávú, mindenki számára hozzáférhető adatbázissá állhassanak össze, amelyben egy-egy földrajzi helyről akár 2-3 óránkénti időbeli felbontással állnak rendelkezésre adatok a csapadékról. Az amerikaiak és japánok mellett a világ más űrügynökségei, így a francia CNES és az indiai ISRO, valamint az amerikai NOAA és az európia EUMETSAT meteorológiai szervezetek is részt vesznek az együttműködésben. Olyan műholdakról van szó, amelyeket nem kifejezetten és kizárólag erre a célra állítottak pályára, de bizonyos méréseik alkalmazhatók a víz körforgásának kutatására.


A GPM programban részt vevő partnerműholdak. (Kép: NASA)

A startbeszámoló végén a teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a GPM-Core hordozórakétája még hét apró japán egyetemi műholdat is magával vitt. Ezek különféle tudományos és technológiai kísérletekre készültek.

 

Forrás: www.urvilag.hu

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Fél évszázada dolgoznak geoszinkron pályán meteorológiai műholdak. Jelenleg hét ország és öt szervezet végez meteorológiai megfigyeléseket az űrből.
2020-ra amerikai–francia együttműködésben készül a Föld óceánjait és felszíni vizeit kutató űreszköz.
Dán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vörös bolygó talajában, közel az égitest felszínéhez folyékony víz lehet.
A küldetés hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?