Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Folyékony víz -157 °C-on

2013.10.28.
A hőmérsékleti rekord új megvilágításba helyezi a világűrben előforduló vizet is.

A víz alacsonyabb hőmérsékleten is folyékony lehet, mint ahogy eddig feltételezték: egy kísérlet során -157 °C-on figyelték meg az amorf jég és a viszkózus víz közötti átmenetet. Ez a meglepő tapasztalat nemcsak újdonsággal szolgál a világ legfurcsább folyadékáról, hanem új megvilágításba helyezi a világűrben előforduló vizet és annak kérdését is, hogyan keletkezhetnek ott szerves vegyületek és egyáltalán élet.

A víz nemcsak nélkülözhetetlen a földi élethez, hanem az egyik legkülönlegesebb folyadék is. Az anomáliák különösen az úgynevezett túlhűtött állapotban szembetűnőek, amikor a víz a fagyáspontjánál jóval alacsonyabb hőmérséklet ellenére még nem kristályosodik ki, hanem folyékony marad. Ez többek között akkor fordul elő, amikor nincsenek olyan kondenzációs magok, amelyek a rendezetlen vízmolekuláknak rendezett struktúrát kölcsönöznek. A világűrben a víz egy másik szokatlan állapotban is előfordul, amorf jég formájában.

A kristályos jéggel ellentétben az amorf jégben rendezetlenül helyezkednek el a vízmolekulák. Ezért ez a jég nagyon hasonlít a folyékony vízhez – annak mintegy megdermedt változata. Ehhez hasonló az üveg is, amely szintén megdermedt olvadékból áll. A világűrben a jég csaknem kizárólag amorf formában található meg, míg a Földön mindig kristályos formában.

A molekulák elrendeződése a folyékony vízben és a kristályos jégben (Kép: © P99am / CC-by-sa 3.0)

 

Az Innsbrucki Egyetem kutatói közelebbről is megvizsgálták az amorf jég tulajdonságait, és meglepő felfedezést tettek: Amikor lassan hevítették, meglepően gyorsan viszkózus állapotba került. „Csökkentjük a feszültséget az amorf jégben, hogy egyensúlyi állapotba kerüljön” – magyarázta Thomas Lörting, a munkacsoport vezetője. „Ezután nagyon lassan vákuumban vagy környezeti nyomáson hevítjük, és megfigyeljük, milyen hőmérsékleten válik folyékonnyá.” Folyékonynak azt az állapotot nevezik, amelyben az anyag zavarást követően legfeljebb száz másodpercen belül visszatér egyensúlyi állapotába.

A vegyészek arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a nagy sűrűségű, amorf jég már -157 °C-on a megdermedt állapotból folyékony állapotba kerül. A túlhűtött víz nagy viszkozitású folyadék, nagyobb sűrűségű, mint a méz.

Így a víz környezeti nyomáson vagy vákuumban, -157 °C feletti hőmérsékleten előfordulhat folyékony állapotban. Ez már a második ún. üvegátmenet, amelyet az Innsbrucki Egyetemen a víz esetében megtaláltak. Az időközben elhunyt Erwin Mayer vegyész már 30 évvel ezelőtt felfedezte a kis sűrűségű, amorf jég üvegátmenetét -137 °C-on. Ez az új felfedezés fontos lehet a molekulák evolúciójáról való ismereteink szempontjából, és talán azt a kérdést is új megvilágításba helyezheti, hogyan keletkezhet élet a világűrben. A folyékony víz ugyanis általában a kémiai reakciók oldószere, az élet molekuláinak keletkezési helye. Ha a víz az eddig feltételezettnél sokkal-sokkal alacsonyabb hőmérsékleten is előfordul folyékony halmazállapotban, az új kérdéseket vet fel.

A kutatók felfedezése kiindulópontul szolgálhat a víz számos különleges tulajdonságának magyarázatához. Roland Böhmer és Thomas Lörting csapata azt tervezi, hogy alaposabban megvizsgálja a viszkózus vizet, és jellemzi tulajdonságait. Azt szeretnék tudni, hogyan oldódnak az anyagok ebben a vízben, és hogyan módosítja a reakciókészséget a folyékony víznél 25%-al nagyobb sűrűsége. Lörting szerint ezzel egy olyan új kutatási terület nyílt meg, amely további 30 évre elegendő munkát ad.

(Universität Innsbruck, 2013.10.08.; doi: 10.1073/pnas.1311718110)

Forrás: www.scinexx.de

Garamvölgyi Ágnes

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Békés sörözés a haverokkal grillezés közben... egy nyugodt életkép egészen addig, amíg valaki hozzá nem koccintja sörösüvege alját az üveged szájához.
Kétféle kormeghatározási módszer szerint is a Föld eddig ismert legősibb darabja egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály.
Amerikai és francia kutatóknak sikerült megalkotni az első olyan mechanikai eszközt, amely képes egyetlen molekula tömegének a megmérésére.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói az elméleti recept után a gyakorlatban is megvalósították azt a burkolatot, amely az alatta lévő tárgyat elrejti a hanghullámok elől.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?