Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Fizikai Nobel-díj a neutrínókkal kapcsolatos kutatásokért

2015.10.07.
A 2015-ös fizikai Nobel-díjat Takaaki Kajita japán és Arthur B. McDonald kanadai tudósok kapták megosztva a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaikért.
Takaaki Kajita és Arthur B. McDonald
Takaaki Kajita és Arthur B. McDonald

 

Az ujjunk hegyén másodpercenként milliárdnyi neutrínó halad át, amiből semmit nem érzékelünk. A neutrínók észlelésére különleges, hatalmas föld alatti detektorok épültek (és épülnek), ezek közül a legnagyobb 3 kilométer mélyen van az Antarktisz jege alatt.

Háromféle neutrínót ismerünk: az elektron-, müon- és tau-neutrínót. Sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek a Napból származó elektron-neutrínók, ugyanis sokkal kevesebbet észleltek belőlük, mint amennyit a Nap tevékenysége alapján vártak. Az egyik díjazott, Arthur B. McDonald (Sudbury Neutrino Observatory Collaboration, Queen’s University, Kingston, Kanada) mutatta ki, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul (az elektron-neutrínók átalakulnak a másik két típussá, azaz tau- és müon-neutrínókká) – magyarázta az mta.hu-nak Horváth Dezső fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatója.

A másik nagy kérdés az volt, hogy miért tűnik el a földi légkörben – kozmikus sugárzás hatására – keletkező müon-neutrínók egy része. Takaaki Kajita (Super-Kamiokande Collaboration, University of Tokyo, Kashiwa, Japán) és kollégái mutatták ki, hogy ezek is megvannak, csak tau-neutrínókká alakulnak. Érdemes megemlíteni, hogy Bruno Pontecorvo olasz fizikus mindezt elméleti úton előre megjósolta.

A felfedezések jelentősége, hogy a neutrínók egymásba való átalakulásai (úgynevezett neutrínó-oszcilláció) úgy magyarázhatók, hogy a neutrínóknak mégis van tömege, ellentétben a korábbi elgondolásokkal. A neutrínó-oszcilláció ugyanakkor felveti, hogy létezhet egy eddig nem ismert erő, amely ezt az átalakulást okozhatja.

A neutrínók vizsgálata tehát a részecskefizika egyik legizgalmasabb területe. A világűrben állandóan rengeteg neutrínó keletkezik, például a Nap belsejében, de egy szupernóva-robbanás energiájának nagy részét is neutrínók viszik el. Kutatásuk ezért alapvető fontosságú a Világegyetem működésének megértésében.

Patkós András, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az idei fizikai Nobel-díjasok felfedezéseit méltatva elmondta, hogy munkásságuk hozzájárult a csillagok és csillagrobbanások működésének megértéséhez, másrészt felfedezéseik túlmutatnak a részecskefizika standard modelljén.

 A fizikust meglepte, hogy 2013 után ismét részecskefizikai eredményeket ismertek el a legrangosabb tudományos díjjal. Ám míg két évvel ezelőtt egy olyan elméleti mechanizmus (Brout-Englert-Higgs mechanizmus) felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat, amely mintegy „lekerekítve” a részecskefizika standard modelljét (SM), értelmezni képes a neutrínókon kívül minden elemi részecske tömegének eredetét, idén olyan kutatók teljesítményét ismerték el, kiknek munkássága túlmutat a standard modellen.

„A neutrínó-oszcilláció felfedezése részecskefizikai jelentőséggel bír, hiszen a Takaaki Kajita japán és Arthur B. McDonald kanadai tudósok bizonyították, hogy a neutrínó tömeggel rendelkezik, holott a standard modell szerint a neutrínó tömege nulla. Szoktunk ugyan arról értekezni, hogy például a sötét anyagnak a szuperszimmetrián alapuló modelljével túl kell lépni a standard modellen, de ezek a nagy hadronütköztető eddigi negatív eredményei tükrében jórészt spekulatív eszmefuttatások.  Pillanatnyilag Takaaki Kajita és Arthur B. McDonald nevéhez (és az őket követve tisztán földi körülmények között végrehajtott finomított kísérletekhez) fűződnek az egyedüli közvetlen részecskefizikai mérési eredmények, amelyek túlmutatnak a standard modellen. Olyan elméletre van szükség, amely bővíti, módosítja a részecskefizika standard modelljét, hiszen a neutrínók tömegét önmagában a 2013-ban Nobel-díjjal elismert Brout-Englert-Higgs-mechanizmussal nem lehet megmagyarázni, ahhoz valami többlet kell. Az eddig elvégzett mérésekből a neutrínó-tömeget nem lehet abszolút mértékben meghatározni, csupán a háromféle neutrínó tömege közti különbséget lehet megadni. A következő lépés, hogy az eddigi felső határok helyett valamilyen módon az abszolút értékeket is képesek legyünk megállapítani‟ – mondta Patkós András.

 

Forrás: MTA

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

David J. Thouless, F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz 2:1:1 arányban, megosztva részesültek az elismerésben az anyag topologikus fázisaival és a topologikus fázisátmenetekkel kapcsolatos elméleti felfedezéseikért.
Első ízben sikerült a Napból eredő semleges részecskéket, a rejtélyes neutrínókat észlelnie egy nemzetközi kutatócsoportnak, amely kísérletei révén a központi csillagunk magjában lejátszódó termonukleáris folyamatokat térképezte fel.
27 hónapnyi karbantartás és fejlesztés nyomán a gyorsító alkalmassá vált rá, hogy 13 TeV rekordenergián nyerjen adatokat. A fejlesztésnek köszönhetően eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárására nyílik lehetőség. A legjobban mindenki a rejtélyes szuperszimmetrikus részecskék felfedezését várja.
Elsőként határozta meg a forgási sebességet egy forgómozgást végző fehérjekomplexben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy munkacsoportja a komplex bármiféle módosítása nélkül, annak természetes környezetében.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?