Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Curiosity mérései

2014.12.30.
Szerves anyagok a Marson.

A NASA önjáró marsi laboratóriumának tudományos eredményei közül két érdekesség is napvilágot látott a közelmúltban. A régóta remélt metándetektálásról a Science magazinban megjelent cikkben számolt be egy amerikai vezetésű kutatócsoport.

A szerves anyagok olyan széntartalmú molekulák, amelyek más kémiai elemeket – különösen hidrogént, nitrogént, oxigént – is tartalmaznak. Jelenlétük természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy élő szervezetekből származnak. Szerves molekulák megtalálhatók a csillagközi anyagban, a Naprendszer bolygóközi porában is. A marsi környezetben e molekulák gyorsan elbomlanak, egyrészt az ultraibolya sugárzás, másrészt a talaj erősen oxidáló tulajdonsága miatt. Így űrszondákkal való kimutatásuk sem bizonyult eddig könnyűnek.

A metán (CH4) keletkezésének és elbomlásának lehetséges módjai a marsi légkörben. Bár a legizgalmasabb metánforrások élő mikroorganizmusok lennének, számos más úton is létrejöhet a molekula, például a víz és bizonyos ásványok (olivin, piroxén) reakciójával, vagy a meteoritikus eredetű por és a Nap ultraibolya sugárzásának kölcsönhatása révén. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SAM-GSFC / Univ. of Michigan)

A Marson a múltbeli vagy netán a jelenlegi életformák utáni kutatás során igyekeznek szerves anyagokat kimutatni – akár a légkörben, akár a felszíni vagy felszín alatti anyagban. Most úgy tűnik, mindkét esetben sikerrel jártak. Mindez ugyanakkor egyáltalán nem jelent bizonyítékot a marsi életformákra, hiszen a szerves anyagok eredetéről a kutatók nem rendelkeznek információval.

A légköri metán ügye a Mars kutatásának elmúlt évtizedében végig izgalomban tartotta a szakembereket. Földi és a Mars körüli pályáról végzett színképi megfigyelések alapján korábban feltételezték, hogy akár globálisan, de legalábbis egyes helyeken és bizonyos időszakokban számottevő mennyiség jelenik meg a gázból. A mérések értelmezésében ugyanakkor nem mindenki értett egyet, és a kételkedők álláspontját erősítette, hogy korábban a Curiosity helyszíni analízisével nem sikerült a detektálás 1,3 milliárdod térfogatarányú (röviden 1,3 ppbv) alsó határát lényegesen meghaladó koncentrációjú metánt kimutatni a Gale-kráter levegőjében.

A metán azonban ott van, csak a jelek szerint nem mindig!

A Curiosity SAM (Sample Analysis at Mars) műszeregyüttesének lézerspektrométerével (Tunable Laser Spectrometer, TLS) végzett metánmérések eredményei. Két hónapon át, 2013 novemberében és decemberében kiugróan magas koncentrációt mértek a Gale-kráterben, aztán a jel megint a detektálás határa alá csökkent. A grafikon vízszintes tengelyéről a Curiosity érkezése óta eltelt marsi napok (sol) száma, a függőlegesről a metánkoncentráció ppbv értékekben olvasható le. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Korábban egyszer már mértek egy rövid ideig kiugró értéket, de 2013 végén hosszabb perióduson át megmaradt a magas, akár 9 ppbv-is is meghaladó koncentrációjú metán. Ebben az időszakban a szokásos háttérértéket átlagosan tízszeresen meghaladó jelet mértek. Aztán amilyen gyorsan jött, úgy teljesen el is tűnt a szerves gáz. Hogy honnan eredt, azt egyelőre nem tudják. Feltételezik, hogy a metán kis, jól körülhatárolható területről származik, akár a Gale-kráterből, akár a közvetlen környezetéből. A szélmérések alapján sejthető, hogy ha ez így van, akkor északi irányból érkezhetett a metánfelhő.

Ami biztos, hogy a mérések tanúsága szerint a Mars bizonyos értelemben aktív. A metánkoncentráció alacsony háttérértéket jól magyarázza a külső eredetű por és a Nap ultraibolya sugárzásának kölcsönhatása, de a rövid ideig tartó tízszeres kiugrást nem. A lehetőségek között szóba került, hogy az akár évmilliárdok óta a felszín alatti csapdába zárt metánkészlet a kőzet repedései közt, valamilyen zavaró hatásra kiszabadul.

A Curiosity természetesen folytatja a légköri metánra vonatkozó méréseit, abban a reményben, hogy hátha újra detektálhat egy a tavalyihoz hasonló csúcsot. Együttműködnek az Indiai űrügynökséggel (ISRO) is, amelynek Mars Orbiter Mission szondája a bolygó körüli pályáról végzett megfigyelésekkel igyekszik a metán nyomára bukkanni.

A kőzetekben szerves molekulákat, a legnagyobb mennyiségben klórbenzolt a 2013. május 19-én (a Curiosity Marsra érkezését követő 279. marsi napon) vett fúrásmintában találtak. Érdekes, hogy a Cumberland nevű kőzetdarabtól mindössze 2 m-es távolságban levő John Klein esetében a klórbenzol nem érte el a kimutathatóság határát.

 

A klórbenzol (C6H5Cl) előfordulása a Curiosity első felszíni mintavételének és három kőzetfúrásának anyagmintájában. Az egyik esetben, a Cumberland nevű helyszínen 2013. május 19-én (sol 279) vett mintákban jóval a detektálási határ (vízszintes szaggatott vonal) fölötti mennyiséget mértek a SAM műszerrel. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A klórbenzol detektálását számos földi teszttel is próbálták megerősíteni, illetve megvárták a következő mintavételi hely (az Aeolis-hegy lábánál fekvő Confidence Hills) anyagának elemzését. Ott ismét nem fordult elő ez az anyag, ami a korábbi mérés megbízhatóságára – és nem valami műszeres eredetű hibára – utal. Az nem világos, hogy eredetileg a klórbenzol van jelen a kőzetben, vagy – mint azt inkább feltételezik – az elemző műszerben, a melegítés során alakul át összetettebb molekulák (pl. C14H12O3) felbomlása és más anyagokból származó klór reakciója nyomán. A Földön mindenesetre a klórbenzol a természetben nem fordul elő.

A Curiosity jövőbeli programjában az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak a kőzetfúrások, hogy minél több típusból vehessenek és elemezhessenek mintát. Ezzel már a jövőbeli Mars-kutatási programok előkészítését is segítik, hogy könnyebb legyen meghatározni, milyen kőzettípusokban várhatók inkább szerves összetevők.

 

Forrás: www.urvilag.hu

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Régóta folynak a mérések, hogy van-e metán a Mars légkörében. Talán a Curiosity mérései még idén pontot tehetnek a vita végére
A Curiosity újabb fúrást végzett a Marson.
Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity Mars-járó felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni.
Közel 2 m-es vasmeteoritba „botlott” menet közben a Mars felszínén a Curiosity.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Közlekedésmérnök állások