Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Az MIT önszerveződő robotkockái

2013.10.08.
Tavaly tanúi lehettünk, amint az MIT kifejlesztette “okos homokot”.

Az akkori részecskék azonban még nem voltak képesek önálló mozgásra: ehhez előbb fel kellett őket rázni.

Valami oknál fogva az MIT úgy döntött, hogy eltávolítja ezt a biztonsági tulajdonságot, és kifejleszt egy olyan típusú okos homokot, amely képes teljesen önállóan is mozogni.



John Romanishin-t, az MIT kutatóját már több éve foglalkoztatja az M-block témája. Sokan úgy gondolták, hogy elment az esze, egészen addig, míg valóban sikerült létrehoznia. A kockák működése kissé a mágikus hatású, azonban puszta fizikáról van szó: a belső lendkereket először felpörgetik 20.000 rpm-re, majd hirtelen megállítják, így a perdület energiájának felszabadítása által az egész kocka megfordul, vagy akár meg is ugrik. Egyelőre csak egy mozgási tengellyel rendelkeznek, de természetesen mindig ott a lehetőség két további lendkerék hozzáadására, hogy a mozgás bármilyen irányban lehetővé váljon.

A kockák mágnesekkel tapadnak egymáshoz, melyek hatására az éleik mentén átfordulnak, illetve lapjaiknál összetapadnak. Ez okos ötlet, viszont permanens mágnesekkel gondot jelentene egy kockát egy másik, specifikus kockához illeszteni, ha közben egyéb kockák is az útjukban vannak: ezt csak többszörös mozgatással lehetne áthidalni, ami idő- és energiapazarlás. Hatékonyabb megoldás tehát a mágnesesség ki-be kapcsolásával dolgozni.

Ezt szem előtt tartva nem meglepő, hogy a kockák is elektropermanens mágneseket használnak (ki-be kapcsolhatóak). A szelektív kapcsolódási képességgel és a három tengelyű irányítással nem nehéz elképzelni, hogy egy raj M-Block akár egészen vad dolgokra is képes lehet.


Ha már a kockáknál tartunk, mindenképp meg kell említeni, hogy a reakciós kerék kockában való elhelyezését néhány éve már az ETH Zürich-ben is megpróbálták Raffaello D'Andrea vezetésével. A “Cubli” nevű fejlesztésen még mindig aktívan dolgoznak, amit bár már sikerült a sarkára állítva egyensúlyban tartani, az ugróképességén továbbra is dolgoznak, ugyanakkor, tavaly még csak egy dimenzióban működött:




Az MIT-nál közben azon dolgoznak, hogy egy “100 kockából álló sereget” állítsanak össze. Sőt, nem állnak meg egy századnál:


A kutatók úgy vélik, hogy a rendszerük egy finomított változata akár a jelenlegi méreteiben is hasznosnak bizonyulhat. A mobil kockák seregei vészhelyzet esetén ideiglenesen hidakat vagy épületeket javíthatnak meg, vagy újrakonfigurálható állványzatokat alkothatnak építési projektek során. Különböző típusú bútorokká vagy nehéz berendezésekké is válhatnak. Ezen kívül az emberek számára nehezen hozzáférhető területekre is bejuthatnak és különböző megoldásokat kínálhatnak.

“Több száz kockát szeretnénk, véletlenszerűen szétszórva a padlón, amelyek képesek azonosítani egymást, összeállni, majd önállóan székké, létrává vagy asztallá alakulni,” mondja Romanishin.


A kutatók a jövő hónapban kezdődő IEEE Intelligens Robotok és Rendszerek Nemzetközi Konferencia keretein belül is bemutatják a fejlesztést, ahol remélhetőleg még több részletet meg lehet majd tudni.

Forrás: www.spectrum.ieee.org

Püski László


Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A világ eddigi legrövidebb, 67 attoszekundumos lézerimpulzusát hozták létre a Közép-Floridai Egyetem (UCF) kutatói, az új eszköz lehetőséget ad a kvantummechanika közvetlen tanulmányozására.
Harmadszor sikerült a tudósoknak "tetten érniük", miként változik át a "szellemrészecskének" is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.
Kutatók munkára fogják az elektronspint
Az amerikai Duke Egyetem kutatói az elméleti recept után a gyakorlatban is megvalósították azt a burkolatot, amely az alatta lévő tárgyat elrejti a hanghullámok elől.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Közlekedésmérnök állások