Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2018. 01. 17. - 09:26GrahamNus

good mood all day =)
and how are you?

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

Az anyagi világnak csak 5 %-a ismert!

2014.02.20.
A hiányzó 95 % megismeréséért újabb óriási gyorsítót építenek az Alpoktól a Jura-hegységig.

A CERN nem egészen két hete jelentette be, hogy a lineáris után megkezdi egy kör alakú részecskegyorsító megépítésének tanulmányozását. A több évig tartó munkát egy Genfben szervezett nemzetközi konferencián indították el. Az ott bemutatott tervek alapján a BBC hírszolgálata szerdán arról számolt be, hogy a föld alatti gyűrű az egész várost közrefogná és mellette eltörpülne a jelenleg rekorder részecskegyorsító LHC. 

Rolf Heuer többször is emlékeztetett arra, hogy az előkészületek sok időt vesznek igénybe, a nagy hadronütköztetőről például már 1983-ban beszéltek, de csak három éve üzemel teljes erővel.  

Az új részecskegyorsító megépítése Japánt és Kínát is érdekli, európai megvalósulásának szószólói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a CERN már meglévő infrastruktúrája jelentősen csökkentené a költségeket és nagyobb garanciát biztosítana a sikerre.  

A gyorsítóval kapcsolatban nemcsak annak helye és mérete, hanem a benne ütköztetett részecskéket illetően is nézetkülönbségek vannak - világított rá a BBC, amely szerint néhányan azt szeretnék, ha protonokat ütköztetnének benne, ahogyan az az LHC-ben is történik. A protonnyalábokkal nagyobb energiát lehet elérni, vagyis a tudósok közelebb jutnának az ősrobbanáshoz.   

Paul Collier, a CERN nyalábokkal foglalkozó részlegének vezetője szerint a Genfi-medence megfelelő helyszín lenne egy ilyen szerkezethez. A cél a 27 kilométeres nagy hadronütköztetőnél nyolcszor nagyobb energia elérése. A nagyobb energiával ütköztetett protonok könnyebben tudnának száguldani egy nagyobb sugarú gyűrűn, amelyet a némileg nehézséget jelentő mészkőmedencébe építenének, az irányításukban adódó többi nehézséget pedig megoldanák a CERN-ben fejlesztés alatt álló, az LHC-ban használtaknál jóval erősebb mágnesek.  

Más szakértők viszont szívesebben használnának elektronokat, ahogyan az az LHC elődje, a nagy elektron-pozitron gyűrű esetében is volt. Az elektronokat könnyebb irányítani, és világosabb eredményekkel szolgálnak.   

Rolf Heuer, a szervezet főigazgatója egyvalamit leszögezett azok számára, akik szerint felesleges egy új gyorsító: a Higgs-bozon azonosításával nem ért véget a részecskefizika. "Csaknem 50 évig tartott, mire teljessé vált az univerzum öt százalékát leíró standard modell. Még mindig fel kell fedeznünk a 95 százalékát" - utalt a sötét anyagra és a sötét energiára.   

Egy új alagutat John Osborne, a CERN egyik mérnöke szerint minden nehézséggel együtt 5-6 év alatt ki lehetne fúrni. "Az LHC-alagúthoz 1,5 millió köbméter követ ástunk ki, ehhez azonban talán 10 milliót is ki kellene. Gondolnunk kell tehát a környezeti hatásokra, arra, hogy mihez kezdhetünk a kővel."  

Pénzről sem beszél egyelőre senki, főleg az után, hogy Rolf Heuer ezt tanácsolta. "Helytelen volna bármiféle számot említeni, még rosszabb lenne, hogy mindenki megjegyezné" - magyarázta. A főigazgató bízik abban, hogy partnerek bevonásával megvalósítható lesz a javaslat. 

Szakemberek hozzávetőleg öt évig tanulmányozzák a gyűrű megvalósításának lehetőségét. Addigra a magasabb energián újrainduló LHC által kapott eredmények is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy eldöntsék, milyen lesz a jövő részecskegyorsítója. Azt követően újabb öt évbe telne egy részletes terv megalkotása, a helyszín kiválasztása, a nemzetközi jóváhagyás megszerzése, valamint a finanszírozás biztosítása. Maga a gyorsító 10 év alatt épülne meg, vagyis optimistábbak szerint pont akkorra, 2035-re lenne készen, amikor az LHC-t nyugdíjazzák.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.
A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC)
Két évig tartó leállás után készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető.
Mire jó egy 27 kilométer hosszú alagút a Genfi-tó mellett? Hogyan találjunk meg egy tulajdonságok nélküli részecskét? Mit csinálnak a TeV-ek a csűrben? Miért van szükség antianyaggyárra?

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Közlekedésmérnök állások