Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Az anyagi világnak csak 5 %-a ismert!

2014.02.20.
A hiányzó 95 % megismeréséért újabb óriási gyorsítót építenek az Alpoktól a Jura-hegységig.

A CERN nem egészen két hete jelentette be, hogy a lineáris után megkezdi egy kör alakú részecskegyorsító megépítésének tanulmányozását. A több évig tartó munkát egy Genfben szervezett nemzetközi konferencián indították el. Az ott bemutatott tervek alapján a BBC hírszolgálata szerdán arról számolt be, hogy a föld alatti gyűrű az egész várost közrefogná és mellette eltörpülne a jelenleg rekorder részecskegyorsító LHC. 

Rolf Heuer többször is emlékeztetett arra, hogy az előkészületek sok időt vesznek igénybe, a nagy hadronütköztetőről például már 1983-ban beszéltek, de csak három éve üzemel teljes erővel.  

Az új részecskegyorsító megépítése Japánt és Kínát is érdekli, európai megvalósulásának szószólói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a CERN már meglévő infrastruktúrája jelentősen csökkentené a költségeket és nagyobb garanciát biztosítana a sikerre.  

A gyorsítóval kapcsolatban nemcsak annak helye és mérete, hanem a benne ütköztetett részecskéket illetően is nézetkülönbségek vannak - világított rá a BBC, amely szerint néhányan azt szeretnék, ha protonokat ütköztetnének benne, ahogyan az az LHC-ben is történik. A protonnyalábokkal nagyobb energiát lehet elérni, vagyis a tudósok közelebb jutnának az ősrobbanáshoz.   

Paul Collier, a CERN nyalábokkal foglalkozó részlegének vezetője szerint a Genfi-medence megfelelő helyszín lenne egy ilyen szerkezethez. A cél a 27 kilométeres nagy hadronütköztetőnél nyolcszor nagyobb energia elérése. A nagyobb energiával ütköztetett protonok könnyebben tudnának száguldani egy nagyobb sugarú gyűrűn, amelyet a némileg nehézséget jelentő mészkőmedencébe építenének, az irányításukban adódó többi nehézséget pedig megoldanák a CERN-ben fejlesztés alatt álló, az LHC-ban használtaknál jóval erősebb mágnesek.  

Más szakértők viszont szívesebben használnának elektronokat, ahogyan az az LHC elődje, a nagy elektron-pozitron gyűrű esetében is volt. Az elektronokat könnyebb irányítani, és világosabb eredményekkel szolgálnak.   

Rolf Heuer, a szervezet főigazgatója egyvalamit leszögezett azok számára, akik szerint felesleges egy új gyorsító: a Higgs-bozon azonosításával nem ért véget a részecskefizika. "Csaknem 50 évig tartott, mire teljessé vált az univerzum öt százalékát leíró standard modell. Még mindig fel kell fedeznünk a 95 százalékát" - utalt a sötét anyagra és a sötét energiára.   

Egy új alagutat John Osborne, a CERN egyik mérnöke szerint minden nehézséggel együtt 5-6 év alatt ki lehetne fúrni. "Az LHC-alagúthoz 1,5 millió köbméter követ ástunk ki, ehhez azonban talán 10 milliót is ki kellene. Gondolnunk kell tehát a környezeti hatásokra, arra, hogy mihez kezdhetünk a kővel."  

Pénzről sem beszél egyelőre senki, főleg az után, hogy Rolf Heuer ezt tanácsolta. "Helytelen volna bármiféle számot említeni, még rosszabb lenne, hogy mindenki megjegyezné" - magyarázta. A főigazgató bízik abban, hogy partnerek bevonásával megvalósítható lesz a javaslat. 

Szakemberek hozzávetőleg öt évig tanulmányozzák a gyűrű megvalósításának lehetőségét. Addigra a magasabb energián újrainduló LHC által kapott eredmények is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy eldöntsék, milyen lesz a jövő részecskegyorsítója. Azt követően újabb öt évbe telne egy részletes terv megalkotása, a helyszín kiválasztása, a nemzetközi jóváhagyás megszerzése, valamint a finanszírozás biztosítása. Maga a gyorsító 10 év alatt épülne meg, vagyis optimistábbak szerint pont akkorra, 2035-re lenne készen, amikor az LHC-t nyugdíjazzák.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.
A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC)
Két évig tartó leállás után készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető.
Mire jó egy 27 kilométer hosszú alagút a Genfi-tó mellett? Hogyan találjunk meg egy tulajdonságok nélküli részecskét? Mit csinálnak a TeV-ek a csűrben? Miért van szükség antianyaggyárra?

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Közlekedésmérnök állások