Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Jelenlegi hely

Az Állatkert háromdimenziós megörökítése

2014.10.20.
Háromdimenziós térkép a fővárosi Állat- és növénykertről ráadásul az UAV és a repülőgépes technológia összehasonlítása érdekében

Repülőgép vagy drón? Azonos területen, a Fővárosi Állat- és Növénykert felmérésével végeztünk összehasonlítást, amit két videóval szemléltetünk:

A Fővárosi Állat- és Növénykert háromdimenziós modelljének elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, de mérőszalagot sem. A felmérést az Interspect Kutatócsoport végezte, mérő fényképezőgépekkel. Először repülőgép fedélzetéről, IS4 kamerával fényképezték a területet, ez nem tartott 7 percig. Később a módszert drónnal, egy nyolc légcsavaros helikopterrel is megismételték. Ezzel a módszerrel viszont 6 húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni. mert a drónon csak kisméretű kalibrált fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.

A mérőkamera olyan fényképezőgép rendszer, amely magas minőségű elemekből épül fel, az elrajzolása, torzítása minimális, de ezt a minimális hibát is javítják a kalibrációja során megalkotott képletek.

A három dimenziós modell úgy jön létre, mint ahogyan mi emberek 3D-ben látunk: két szemünk van, tehát térlátásunk is. A Molnár Zsolt és Bakó Gábor által tervezett mérőkameráknak is több objektívük van. Ez és a helyváltoztatás (a repülőgép haladása) teszi lehetővé a háromdimenziós leképzést. Az UAV (ember nélküli repülőeszköz) a mérőkamerát nem bírja felemelni, de a videóban látható sikeres kalibrált, átépített kézikamerás tesztek után elkezdték megépíteni drónra szerelhető kisméretű mérőkamerájukat is.  A felmérés folyamatát videók mutatják be repülőgépes és drónos esetben.

A háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azért választotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a LiDAR-al (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.

A táj háromdimenziós leképzésének módszerét szemléltető videó a színes pontfelhő elkészítéséig ad betekintést a folyamat fontosabb elemeibe:

- Repülőgép és mérőkamera bemérése, alkalmassá tétele
- Előkészítés
- Légi felmérés
- Terepi geodéziai felmérés
- Fotogrammetriai feldolgozás


és az eredmények:


- Ortofotó online rendszerben
- Interaktív helyszíni információs monitoron
- Vektorgrafikus 3D térkép

Drónos háromdimenziós légi felmérés és egyéb alkalmazások tesztelését mutatja be a második videó:

A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a  másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá.


Előnyök:

- Olcsó szállítás
- Akár függőleges, akár vízszintes felmérési üzemmódban is alkalmazható (pl. falfelületek felméréséhez)
- Állítható kameratengely
- Előre programozott feladatvégzés
- Jelvesztés esetén automatikus visszatérés
- Élő kép is lehetséges

Hátrányok:

- Kis terület felmérése lehetséges hosszas előkészüléssel
- Nagy tartalék akkumulátor igény
- Kis munkamagasság
- Nem bír el minden kameratípust, ezért hozzá kellett alakítani a fényképezőgépeket és mérőműszereket kellett terveznünk és előállítanunk
- Magas beszerzési költségek

Arányok:

Repülőgépes felmérés: 150 - 800 km / h 1 - 30.000 Km2 felmérése egy nap alatt

Drónos felmérés: Merev szárnyú esetén 0,1 - 5 km2 míg kopterek esetében 0,1 - 0,35 Km2 mérhető fel egy nap alatt
(egy repülő eszközre és kezelőszemélyzetre számított reális lehetőségek)

Az Interspect Kutatócsoport online konferencia tesztsorozatában foglalkoznak a repülőgép kontra UAV témakörrel. Amennyiben részletesebben érdekli a téma, iratkozzon fel az online programhétre. Hivatkozás: https://www.facebook.com/Interspect

 

Bakó Gábor

 

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Defibrillátorral felszerelt sürgősségi drón - pilóta nélküli repülőgép - prototípusát mutatták be Hollandiában.
Ezzel a drónnal hamarosan valóság lehet a munkába való repülés.
Természeti előkép alapján modellezték a rugalmas és stabil hat lábon járást.
Egy EEG-berendezés segítségével lehetségessé vált a személyzet nélküli repülőgépek irányítása – a projekt egy dróngyártó cég és több egyetem közreműködésével valósult meg.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?