Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Alternatív akkumulátor

2011.01.18.
Grafén elektródos szuperkondenzátorral elérték a NiMH akkumulátorok energiasűrűségét

A kondenzátorok az akkumulátorokkal szemben nem kémiai, hanem elektrosztatikus úton tárolják az energiát. A szuperkondenzátorok népszerűek, mint mobil energiaforrások, mivel az akkumulátorokkal szemben tartósabbak, strapabíróbbak, ráadásul egyszerűbben és sokkal gyorsabban tölthetőek és még a bosszantó memória-effektustól is mentesek. Ezek a tulajdonságok persze optimálisak ahhoz, hogy elektromos kocsiba építsék a szuperkondenzátort, ám, hogy ezt némely kísérleti jármű kivételével mégsem teszik, annak oka van: energiasűrűségük harmada-negyede az ólomakkumulátoroknak, nyolcada-tizede a nikkel-fémhibrid (NiMH) akkuknak, a lítium-ion akkuk előtt pedig még nyilvánvalóbb a leszerepelés, éppen ezért nem is nagyon hasonlítgatják hozzá.

Az amerikai Nanotek Instruments és Angstron Materials cégek a Dalian University of Technology egyetemmel összefogva egy olyan szuperkondenzátort alkottak meg, amelynek energiasűrűsége 85,6 Wh/kg, tehát nagyságrendileg az NiMH akkumulátorokéhoz hasonló.  Az üdvöske a grafén volt, hiszen egységnyi tömegre a grafénnél hatalmas felület jut - pont optimális a kondenzátorkészítésre.

Azért, hogy eddig mégsem terjedt el a garfén alapú kondenzátor, technológiai problémák voltak okolhatóak. Eddig ugyanis az állta a grafén elektródák készítésének útját, hogy az elektródák pórusmérete az egymásba akaszkodott grafénlemezkék miatt annyira lecsökkent, hogy az elektrolit már nem tudott belehatolni az elektródába, így nem tudott teljes terjedelmében kialakulni a töltött felület.

Az egyetemi prototípusban ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a grafénelemeket kötőanyaggal egymáshoz kapcsolták, az eredeti hatalmas specifikus felületének nagy részét szabadon hagyva. Egy speciális görbe formára viszik fel őket, úgy, hogy a grafénelemek ne ragadjanak össze teljes felületükön egymással, hanem csak egy kis részükön. Ezzel egyrészt a felület is megmarad, másrészt nem lesz az elektrolit számára áthatolhatatlan az elektróda.
 
Mivel sem a felhasznált anyagok, sem pedig maga az eljárás nem számít drágának, elképzelhető, hogy előbb-utóbb átültetik az ipari gyakorlatba is, lehet, hogy még szebb technikai jellemzőkkel.

Forrás: Physik Journal

Ivicsics Miklós

Cikk értékelése: 
Szerző: Ivicsics Miklós

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A pulzus felválthatja a számítógépes jelszavakat.
Az új kezdeményezés – a támadások kivédése helyett –&nbsp;hamis információkkal téríti el a hackereket.
Gyorsabb a hagyományosnál, és nem zavarja meg a többi rádiós eszközt.
Bemutatták az első, kizárólag fénnyel üzemelő kamerahálózatot

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?