Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

A világ legstabilabb lézere: eszköz a pontosabb optikai atomórákhoz

2012.09.25.
Az új fejlesztésű szilícium rezonátor stabilabbá teszi a lézer frekvenciáját, mint valaha, így fontos eszközzé válhat a jelenleginél még pontosabb optikai atomórák gyártásában.


Fotó: Az új szilícium rezonátor pénzérméhez viszonyított mérete. (Kredit: PTB)

A legstabilabb frekvenciájú lézer: ez az eredménye a több szervezetet magába foglaló együttműködésnek. A munkában részt vettek a Physikalisch-Technische Bundesanstalt (PTB), az Excellence Cluster QUEST (Centre for Quantum Engineering and Space-Time Research) és az American NIST (National Institute of Standards and Technology)/JILA szervezet munkatársai. A fejlesztés fontos lépés a nagyfelbontású optikai spektroszkópia területén is, például az ultra-hideg atomok esetében, mindenekelőtt azonban az optikai atomórák számára tesz lehetővé egy stabilabb interrogációs lézert.

Egy optikai atomórának a lehető legstabilabb frekvenciájú lézerforrásra van szüksége. A kereskedelmi lézerrendszerek – további módosítások nélkül – nem alkalmasak erre a feladatra. Ehhez stabilizálni kell őket, melynek egyik lehetséges megoldása az optikai rezonátor. Magát a rezonátort két rendkívül fényvisszaverő, távtartóval rögzített távolságra levő tükör alkotja. A döntő szempont a következő: az orgona csövéhez hasonlóan a rezonátor hossza határozza meg, hogy a rezonátorban milyen frekvenciával tud rezegni a fény. A stabil lézer tehát nagy hosszúságstabilitású rezonátort igényel, következésképpen, a tükrök közti távolságot annyira állandó szinten kell tartani, amennyire csak lehetséges.

A modern rezonátor-stabilizált lézerrendszerek idő közben olyan fokú műszaki fejlettséget értek el, hogy a stabilitásuknak gyakorlatilag csak a rezonátorok termikus zaja szab korlátot. A molekulák Brown-féle mozgásához hasonlóan, a rezonátorban található atomok is folyamatosan mozgásban vannak, ezért korlátozzák a hosszúság stabilitását. A rezonátorokat eddig üvegből készítették, aminek rendezetlen és „puha” anyagszerkezete nagy mozgásokat eredményezett. Az új rezonátor ezzel szemben egykristályos szilíciumból készült, melynek „merev” anyaga alacsony zajszintet biztosít. A -149°C-os hőmérsékletre hűtött szilíciumot rendkívül kis hőtágulás jellemzi, és a maradék termikus zaj is tovább csökken. Ahhoz, hogy a rezonátor ezen a hőmérsékleten üzemeljen, a kutatóknak mindenekelőtt egy alacsony vibrációs kriosztátot kellett kifejleszteniük. Az eredményre valóban büszkék lehetnek: a két üvegrezonátorral történt összehasonlító tesztelés során a kutatók – idáig páratlan – 1x10-16 frekvenciastabilitást mutattak ki.

Ezzel jelentős akadály hárult el a még jobb optikai atomórák fejlesztése előtt, hiszen a lézerek stabilitása kritikus pontot jelent. Az óra „ingáját” egy keskeny optikai abszorpciós vonal jelenti egy atomban vagy ionban, melynek átmeneti frekvenciáját lézer olvassa le. Ez jellemzően néhány milli-hertzet jelent, amit az üveg rezonátorok – limitált hosszúsági stabilitásuk miatt – nem képesek elérni.

Most azonban ez is lehetséges. A szilícium rezonátorhoz stabilizált lézer 40 mHz alatti sávszélességet ér el, így új dimenziót nyithat meg az optikai atomórák előtt. A munka hasznos lehet az optikai precíziós spektroszkópia területén is, ami szintén az Excellence Cluster QUEST egyik kutatási fókuszpontja.

„A jövőt tekintve, még mindig van hova fejlődniük az optikai tükröknek, hiszen a termikus zaj korlátozza az elérhető stabilitást,” magyarázza Christian Hagemann PTB. A jövő kutatói ezért még alacsonyabb hőmérsékleteket fognak becélozni és még jobb fényvisszaverő szerkezeteket fognak alkalmazni ahhoz, hogy a frekvencia stabilitását egy újabb nagyságrenddel emeljék.

Forrás: www.sciencedaily.com

Püski László

Cikk értékelése: 
Szerző: Püski László

Hozzászólások

A lézerben még nagyon sok a potenciál...

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A világ eddigi legrövidebb, 67 attoszekundumos lézerimpulzusát hozták létre a Közép-Floridai Egyetem (UCF) kutatói, az új eszköz lehetőséget ad a kvantummechanika közvetlen tanulmányozására.
Csillagászok vizsgálata alapján egy neutroncsillag és egy fehér törpe olyan pályán kering egymás körül, amelyen a gravitáció természetét vázoló teóriának megfelelő ütemben közelednek egymáshoz.
Kutatók munkára fogják az elektronspint
Az amerikai Duke Egyetem kutatói az elméleti recept után a gyakorlatban is megvalósították azt a burkolatot, amely az alatta lévő tárgyat elrejti a hanghullámok elől.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?