Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2018. 01. 17. - 09:26GrahamNus

good mood all day =)
and how are you?

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

A tökéletes betonfal

2011.04.26.
Neri Oxman építésznő a bionikát a 3D nyomtatással ötvözi új épületkonstrukciók kialakításához.

Az épületek szokás szerint előre gyártott építőelemekből - pl. téglákból, betonoszlopokból, acélgerendákból - készülnek. Az MIT-n dolgozó építésznő szakítni akar a hagyományokkal. Az ötlete elsőre furán hangzik: házakat nyomtatni.

Kezdetben a gyors prototípus gyártó gépeket, amelyeket egyre többször hívnak 3D nyomtatóknak, arra szánták, hogy számítógépes modellekből rétegről rétegre, műanyag tárgyakat állítsanak elő. Azóta a technika azt is lehetővé teszi, hogy a műgyantánál tartósabb anyagokat is fel lehessen dolgozni. Fémporból a lézerszinter technika segítségével már évek óta gyártanak kisszériás autóalkatrészeket.

Oxman azon dolgozik, hogy a beton is alkalmas legyen a számítógép irányította, rétegről rétegre történő gyártásra. A fecskendőket robotkarokon képzeli el, amelyek nagyobb mozgási szabadságot nyújtanának, mint a legtöbb mai 3D nyomtató, amelyek esetében további probléma, hogy az építési térfogat ritkán haladja meg az egy köbmétert.

Az építésznő előszeretettel merít a természetből. Egy példa: a pálmafa törzsében a fa sűrűsége kívülről befelé változik. A kéreg közelében a legnagyobb, ahol a hajlító feszültségek is a legnagyobbak. A törzs belseje ezzel szemben porózus és sokkal könnyebb. Ha beton oszlopokat a pálmatörzs alapján lehetne gyártani, a felhasznált beton mennyiségét 10%-kal lehetne csökkenteni Oxman becslései alapján.

A hasonló konstrukciós elképzelésekhez az építésznő egy saját szoftvert fejlesztett, amelynek bemenő adatai a terhelések, valamint a főbb méretek és alaki sajátosságok. A program kiszámítja, hogy az anyagtulajdonságoknak (pl. sűrűség) hogyan kell változniuk a szerkezet belsejében, hogy az kibírja a rá ható erőket. Az így nyert 3D modellt Oxman lekicsinyített mintaként nyomtatja ki.

A munka még korai fázisban jár, de a lehetőségek melyek benne rejlenek, megérik a fáradtságot. Egy beton-nyomtató robottal pl. a teherviselő falakat olyan kifinomult belső struktúrával lehetne elkészíteni, ami segítségével a terheléseket jobban és rugalmasabban venné fel, mint az eddigi falak. Ez földrengés sújtotta régiókban különösen érdekes lehet.

A falak belső szerkezete egyúttal olyan csatornáknak is helyet adhatna, amelyekkel a fényt az épület belsejébe lehetne vezetni, amivel energia megtakarítás érhető el. Hosszabb távon Oxman megközelítése olyan épületelemekhez is vezethet, amelyben a szigeteléseket és a szellőzőcsatornákat egyben a falba „nyomtatják”.

A hardveren, ami ehhez szükséges, már dolgoznak különböző mérnökcsoportok. Behrokh Khoshnevis a Dél-Kalifornia Egyetemen egy „Contour Crafting” elnevezésű rendszert fejlesztett, ami a betont zsaluzás nélkül képes egymásra rétegezni. Egy hasonló eljárást képzelt el a brit D-Shape vállalat is.

Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review)

Ritzinger György

Cikk értékelése: 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Csak hét gép és két hónap! A szerkezet azonban még így sem elég nagy emberek számára.
Az esőgyűjtő emeletes ház futurisztikus terve is díjat nyert a 2010 eVolo felhőkarcoló versenyen.
Napjaink számos zöld innovációjának táborát most egy új építőanyag bővíti: az újrahasznosított műanyagszemétből és ásványokból előállítható Thermo Poli Rock (TPR).
A tapéta nemcsak esztétikai, de statikai szerepet is kaphat a jövőben?

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?