Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Jelenlegi hely

A rovarszem kamerák következő generációja

2013.06.03.
Mindössze néhány héttel ezelőtt egy USA-beli kutatócsoport által kifejlesztett mesterséges rovarszemről olvashattunk és hallhattunk.

Még le sem csengett a hír, a svájci EPFL csoportja bejelentette saját mesterséges rovarszem eszközét, amivel ezúttal közelebbről is megismerkedhetünk.
Általánosságban szeretjük a szemgolyónkhoz hasonlóan működő kamerarendszereket, és ez rendben is van, azonban az emberi szem sok szempontból mégis alulmarad. Az állatok legnépesebb és legsikeresebb osztálya, a rovarok már nagyon hosszú ideje kiválóan boldogulnak összetett szemeikkel, sőt, az állatok között is az összetett szem számít a legfejlettebbnek (élükön a sáskarákkal).


Nyilvánvaló tehát, hogy előnyt jelent az összetett szem, és ezen ok miatt általában a kutatók is - különösen a robotikával foglalkozók - törekednek saját verziójuk kifejlesztésére. Az EPFL eszköze egyedülállónak bizonyul, mert óriási rovarszerű látómezőt kínál, nagyon gyors teljesítményt nyújt bármilyen fényviszony között, de leginkább azért, mert hajlítható: mindössze 1 mm vékony és különböző alakzatokba hajlítható.
Az IEEE csapatának lehetősége nyílt Dario Floreano EPFL-beli laboratóriumában közelről is szemügyre venni az új berendezést.


Elképesztő, hogy ez a rugalmas alap olyan szenzorokat tesz lehetővé, amelyeket nem csak hogy a biológia inspirált, hanem szinte meg is egyeznek a rovarok összetett szemeivel, a legyektől egészen a trilobitákig. A következő ábra éppen egy ilyen összehasonlíthatást szemléltet:



A "C" ábrán egy kihalt trilobita faj szemét, míg a "D" ábrán egy muslica szemét láthatjuk. Mind a valóságos, mind a mesterséges szemek 180 fokos horizontális látószöget nyújtanak, illetve hasonló számú pixelből állnak. A mesterséges szem azonban valamivel gyorsabban üzemel, képes akár a 300 hertz-es frissülésre, míg a muslica szeme csak 100 hertz körüli sebességgel üzemel.


Fontos megjegyezni, hogy ezek nem olyan fajta kamerák, amelyeket pl. hétköznapi fotók készítésére használnánk. A legjobban a mozgás érzékelésére alkalmasak, vagy még pontosabban, a mozgás által generált fényintenzitás változásának az érzékelésére. Ez nem hangzik túl soknak (és nem is néz ki túl soknak), ám ez a módja annak, ahogyan a rovarok navigálnak és elkerülik az akadályokat, és bárki, aki próbált már lecsapni egy legyet, tapasztalhatta, hogy meglehetősen hatékonyan működik. Üzemel beltéren, kültéren, fényes nappal, árnyékban (akár holdfényben is), és nem okoznak gondot az ezen körülmények közötti hirtelen átmenetek sem; a hagyományos elvű kamerák ebben a tekintetben valóban elég gyengén teljesítenek.
A következő videó működés közben mutatja a rendszert, amivel könnyebb el tudjuk képzelni, hogy mit lát egy ilyen optikai érzékelő, és hogy miért működik olyan jól a rovarok esetében:




Nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú érzékelők sok előnnyel bírnak a robotika területén, főként a könnyű, légi eszközök esetében. Továbbá, nem kell csak egynél megállni: tegyünk egymás mellé 2db CurvACE szenzort, és máris egy 360 fokos panoráma érzékelőt kapunk, mindössze néhány pénzérme nagyságban.



Tovább gondolva tehát, a technikát először robotokba integrálva láthatjuk viszont, ám ezen kívül még sok egyéb alkalmazásra ad lehetőséget. Amennyiben sikerül elég olcsón előállítani, a végén akár egy "képalkotó szalagot" is kaphatunk, amit például okosruhákba integrálhatnak, amely önállóan képes tárgyak távolságát felmérni. Hogy miért? Miért ne? Komolyabbra fordítva a szót, a flexibilis szenzorok ajtót nyitnak számos olyan újfajta alkalmazás előtt, amely idáig nem volt lehetséges, mi pedig izgatottan várjuk, hogy mi fog történni.


"Miniature Curved Artificial Compound Eyes," a Proceedings of National Academy of Sciences magazin hasábjairól, Dario Floreano, Ramon Pericet-Camara, Stéphane Viollet, Franck Ruffier, Andreas Brückner, Robert Leitel, Wolfgang Buss, Mohsine Menouni, Fabien Expert, Raphaël Juston, Michal Karol Dobrzynski, Geraud L’Eplattenier, Fabian Recktenwald, Hanspeter A. Mallot, és Nicolas Franceschini által.


Forrás: www.spectrum.ieee.org


Püski László

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A szegedi Informatika Történeti Múzeum állatrobotját, a Katicát mutatja be a londoni Science Museumban a csütörtöktől vasárnapig tartó RobotvilleEU nevű kiállításon. &nbsp;
Nem kell szolfézsra járni.
Amerikai tudósok kísérletében agyvezérelt helikopter emelkedett a magasba.
A Delft-i műszaki egyetem repülőgépész hallgatói a Wageningen-i kísérleti zoológia osztállyal közösen megalkottak egy különleges repülőeszközt.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?