Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2018. 01. 17. - 09:26GrahamNus

good mood all day =)
and how are you?

2017. 12. 22. - 17:33MashaAgomo

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

A Nap napjai

2017.03.02.
Az ESA Proba–2 műholdja 366 felvételéből összeállított fotómontázs és animáció a naptevékenység tavalyi alakulását jeleníti meg.
A felvételeket a Proba–2 SWAP kamerája készítette a távoli ibolyántúli tartományban, ahol a Nap turbulens légköre, a forró napkorona a legjobban megfigyelhető. A bemutatott montázs minden egyes képkockáját 30 felvételből állították össze, amelyek 01:00 világidő körül készültek. Az összeállítás során a képeket úgy dolgozták fel, hogy felerősödjenek a Nap felszínéből kiinduló jelenségek.
 
 
Áttekintő összeállítás 2016 naptevékenységéről. (Kép: ESA / Royal Observatory of Belgium) A fenti összeállítás animált változata, nagyobb napképekkel, így a részletek is jobban láthatók.
 
A Nap 2016-ban a 11 éves ciklusa leszálló ágában volt, ennek megfelelően a naptevékenység folyamatosan gyengült, a napfoltok, az aktív területek, a flerek és a napkitörések száma egyre csökkent. Ingadozások természetesen előfordultak, így például az egész tavalyi év legaktívabb területe a július 17-i képkockán látható. A napkorong közepén látható fényes területhez kapcsolódik a tavalyi évben megfigyelt húsz legerősebb fler közül nyolc.
 
További feltűnő jelenség a koronalyukak – azok a sötétebb területek, ahol (a vizsgált hullámhossz-tartományban) gyengébb a Nap sugárzása. A koronalyukak azoknak a gyors napszélnyaláboknak a forrásai, amelyek a Földön geomágneses viharokat keltenek. Az egyik legnagyobb koronalyuk a napkorong északi részén november 24-én figyelhető meg, de ezután több naprotáción keresztül megmaradt.
 
Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba–2 (PRoject for OnBoard Autonomy) műholdja a sorozat többi tagjához hasonlóan alapvetően technológiai kísérleteket tartalmaz, a sorozat tagjai az ESA legkisebb műholdjai. A mindössze 120 kg tömegű műholdat 2009 novemberében állították valamivel 700 km fölötti magasságú napszinkron pályára. Fedélzetén a 17 technológiai kísérlet, illetve fejlesztés mellett négy tudományos műszer működik, ezek közül kettő vizsgálja a Napot, a SWAP és a LYRA.
 
 
Fantáziarajz a Proba–2-ről, a háttérben a Nap SWAP műszerrel készített képével és a LYRA műszerrel felvett besugárzási görbék részletével. (Kép: ESA / Royal Observatory of Belgium / D.B. Seaton, P. Carril)
 
A napfizikai műszerek belga–svájci összefogással készültek. A LYRA radiométer az ibolyántúli tartomány négy sávjában dolgozik. A SWAP (Sun Watcher using Active Pixel System detector and Image Processing) – amellyel az összeállítás képei készültek – elsősorban a napkoronát vizsgálja. A képalkotó műszer a távoli ibolyántúli tartomány szűk sávjában (17,4 nm körül) dolgozik. Ez a hullámhossz a napkorona nagyjából 1 millió fokos hőmérséklete sugárzási maximumának felel meg. A műszer 1–2 percenként készít képet a Napról, a műszer látómezejének átmérője 54 ívperc, vagyis a napkorong látszó átmérőjének csaknem kétszerese, hogy a korona jelenségeit jól meg lehessen figyelni.
 
 
A Proba–2 szerkezeti vázlata. (Kép: ESA)
 
A másik két tudományos műszer, a DSLP Langmuir-szonda és a TPMU termikus plazmát vizsgáló berendezés az űridőjárással kapcsolatos méréseket végez. Mindkettő a Cseh Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetében készült.
 
 
 
Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével.
Megjelent az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műhold furcsa felmérésének második kiadása.
Az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.
Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?