Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

A Nap napjai

2017.03.02.
Az ESA Proba–2 műholdja 366 felvételéből összeállított fotómontázs és animáció a naptevékenység tavalyi alakulását jeleníti meg.
A felvételeket a Proba–2 SWAP kamerája készítette a távoli ibolyántúli tartományban, ahol a Nap turbulens légköre, a forró napkorona a legjobban megfigyelhető. A bemutatott montázs minden egyes képkockáját 30 felvételből állították össze, amelyek 01:00 világidő körül készültek. Az összeállítás során a képeket úgy dolgozták fel, hogy felerősödjenek a Nap felszínéből kiinduló jelenségek.
 
 
Áttekintő összeállítás 2016 naptevékenységéről. (Kép: ESA / Royal Observatory of Belgium) A fenti összeállítás animált változata, nagyobb napképekkel, így a részletek is jobban láthatók.
 
A Nap 2016-ban a 11 éves ciklusa leszálló ágában volt, ennek megfelelően a naptevékenység folyamatosan gyengült, a napfoltok, az aktív területek, a flerek és a napkitörések száma egyre csökkent. Ingadozások természetesen előfordultak, így például az egész tavalyi év legaktívabb területe a július 17-i képkockán látható. A napkorong közepén látható fényes területhez kapcsolódik a tavalyi évben megfigyelt húsz legerősebb fler közül nyolc.
 
További feltűnő jelenség a koronalyukak – azok a sötétebb területek, ahol (a vizsgált hullámhossz-tartományban) gyengébb a Nap sugárzása. A koronalyukak azoknak a gyors napszélnyaláboknak a forrásai, amelyek a Földön geomágneses viharokat keltenek. Az egyik legnagyobb koronalyuk a napkorong északi részén november 24-én figyelhető meg, de ezután több naprotáción keresztül megmaradt.
 
Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba–2 (PRoject for OnBoard Autonomy) műholdja a sorozat többi tagjához hasonlóan alapvetően technológiai kísérleteket tartalmaz, a sorozat tagjai az ESA legkisebb műholdjai. A mindössze 120 kg tömegű műholdat 2009 novemberében állították valamivel 700 km fölötti magasságú napszinkron pályára. Fedélzetén a 17 technológiai kísérlet, illetve fejlesztés mellett négy tudományos műszer működik, ezek közül kettő vizsgálja a Napot, a SWAP és a LYRA.
 
 
Fantáziarajz a Proba–2-ről, a háttérben a Nap SWAP műszerrel készített képével és a LYRA műszerrel felvett besugárzási görbék részletével. (Kép: ESA / Royal Observatory of Belgium / D.B. Seaton, P. Carril)
 
A napfizikai műszerek belga–svájci összefogással készültek. A LYRA radiométer az ibolyántúli tartomány négy sávjában dolgozik. A SWAP (Sun Watcher using Active Pixel System detector and Image Processing) – amellyel az összeállítás képei készültek – elsősorban a napkoronát vizsgálja. A képalkotó műszer a távoli ibolyántúli tartomány szűk sávjában (17,4 nm körül) dolgozik. Ez a hullámhossz a napkorona nagyjából 1 millió fokos hőmérséklete sugárzási maximumának felel meg. A műszer 1–2 percenként készít képet a Napról, a műszer látómezejének átmérője 54 ívperc, vagyis a napkorong látszó átmérőjének csaknem kétszerese, hogy a korona jelenségeit jól meg lehessen figyelni.
 
 
A Proba–2 szerkezeti vázlata. (Kép: ESA)
 
A másik két tudományos műszer, a DSLP Langmuir-szonda és a TPMU termikus plazmát vizsgáló berendezés az űridőjárással kapcsolatos méréseket végez. Mindkettő a Cseh Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetében készült.
 
 
 
Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével.
Megjelent az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műhold furcsa felmérésének második kiadása.
Az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.
Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Építőmérnök állások

Környezetmérnök állások

Vegyészmérnök állások