Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

A Mars ásványösszetétele

2017.02.01.
A Curiosity ásványtani vizsgálatai a Gale-kráterben a Mars múltjáról árulkodnak. Az évmilliók során az ásványok savanyúsága előbb nőtt, később csökkent.

A NASA Curiosity marsjárója már több mint négy éve vizsgálódik a Gale-kráterben, amint arról portálunkon időről időre beszámoltunk. A kutatás fő célpontja a kráter közepén lévő, 5,5 km magas Aeolis-hegy (Aeolis Mons). Az utóbbi időben a Curiosity már a hegy lejtőjén fölfelé halad, így mérései feltárják az egymásra rakódott kőzetrétegeket, ezáltal pedig a Mars (vagy legalábbis a Gale-kráter és az Aeolis-hegy) geológiai múltját. Az eddig összerakott képet decemberben mutatták be az Amerikai Geofizikusok Szövetsége éves összejövetelén.

A Curiosity 2013 és 2016 között végzett fúrásai helyszínén talált kőzetek ásványösszetétele – bővebb magyarázat a cikkben. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A bemutatott diagram 10 fúrási helyszínen kördiagram formájában jeleníti meg az agyagkő (mudstone) összetételét. A tíz helyszín között a függőleges magasságkülönbség 200 méter. Mindamellett, a diagram nem ad teljes sztratigráfiai (rétegtani) képet, mert a legfelső négy helyszín kivételével a fúrási helyszínek kiválasztása nem rétegtani következetességgel történt, hanem a kutatók a látvány alapján érdekesnek ígérkező köveket fúratták meg a Curiosityvel. A felső négy fúrási helyszínt viszont módszeresen, 25 méter szintkülönbségenként jelölték ki.

A legérdekesebb a minták savanyúságának a változása. Lent a kőzetek kevéssé savanyúak, felfelé haladva a savanyúság előbb nő, majd csökken. Az alsóbb és a felsőbb mintákban meghatározó az agyagok jelenléte (zöld szelet a kördiagramokon), amelyek leginkább semleges kémhatású vízben jönnek létre. A középső helyszíneken alig vannak, vagy egyáltalán nincsenek jelen az agyagásványok. Feltűnik viszont ezeken a helyszíneken a jarosit (jarozit, haroszit) (lila cikkely), amelyik savas kémhatású vízben keletkezik.

A savanyúság hasonlósága ellenére a Yellowknife-öbölben (a diagramon balra lent) és a Murray-tanúhegyek vidékén (jobbra fent) vizsgált minták összetétele eltérő. Más fémeket tartalmaznak, ami arra utal, hogy a kőzetek eltérő mennyiségű oxigén jelenlétében alakultak ki, valószínűleg valahol a környező síkságon, ahonnan az áramló víz a Gale-kráterbe sodorta, ahol beépültek az agyagkőbe. A Murray-tanúhegyek vidékén a kőzetek oxidációs szintje magasabb. A Yellowknife-öbölben viszont sokkal több a bazaltos vulkanikus eredetű kőzet (világosszürke cikkely).

A Murray-formációban a Curiosity a kalcium-szulfát mennyiségének enyhe növekedését mutatta ki, ami arra enged következtetni, hogy az agyagkő összetömörülésekor több volt jelen ebből a sóból. Korábban megállapították, hogy a Yellowknife-öbölben talált Cumberland minta (CB) mintegy 4 milliárd éves lehet. A többi kőzet korát nem becsülték meg, de a földi tapasztalat szerint 200 méter szintkülönbség néhányszor tíz vagy néhány száz millió év korkülönbségnek felel meg. Ez óvatos becslésnek tekinthető, mert figyelembe kell venni azt is, hogy a Marson nincs lemeztektonika és más, a Földre jellemző, heves geológiai folyamatok. Valószínű, hogy a fúrási helyszínek legalább néhányszor tízmillió éves időtartamot fognak át.

A kőzetek savanyúságának változása ellenére a kutatók úgy gondolják, hogy a vizsgált helyszíneken a környezeti viszonyok kedvezőek lehettek a mikrobiális élet számára. Ebből a szempontból különösen érdekesnek tartják az amorf szilícium-dioxid (kova) jelenlétét (kék cikkelyek a fenti diagramon), mert a Földön leggyakrabban ebben az anyagban őrződnek meg a fosszíliák.

A Gale-kráter északi részének keresztmetszete (a képen balra van észak). A marsi kéreg alapkőzete (basement, sötétbarna) alkotja a kráterperemet (balra) és a kráter központi csúcsát (jobbra). Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a folyók hordalékot szállítottak a kráterbe. Ahol gyorsabban áramlott a víz, a kavicsot csak addig szállította, a kráter belsejében kialakuló tóban pedig a homok és iszap ülepedett le. Ahogy egyre több üledék képződött, úgy emelkedett a tó vízszintje, majd később az egészet száraz por temette be. Később az üledék konglomerátummá, homokkővé, agyagkővé és porkővé alakult át. A hegy ma megfigyelhető alakját a szél eróziós munkája alakította ki. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Bár a megfúrt kőzetek mind agyagkövek, ez nem jelenti azt, hogy a Gale-kráterben a teljes geológiai időszakban jelen volt a tó. A kráter egyébként a déli felföldek és az északi mélyföldek határán fekszik, és 1000 km-es környezetében nincs a Mars felszínének mélyebb pontja. Következésképpen valamikor nagy vízgyűjtő területről folyhatott ide a víz, méghozzá hosszú időn keresztül, még akkor is, ha a víz és a csapadék csak időszakosan jelent meg a Marson.

 

 

Forrás: www.urvilag.hu

 

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Dán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vörös bolygó talajában, közel az égitest felszínéhez folyékony víz lehet.
A múlt és a jövő. A Curiosity továbbindul az izgalmas és látványos területről, az MRO pedig lefényképezte, hová érkezhet az ESA következő ExoMars küldetésének marsjárója.
Szerves anyagok a Marson.
A Curiosity újabb fúrást végzett a Marson.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?