Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

A Kinect érintőképernyőt csinál bármilyen felületből

2011.10.25.
A kutatók egy Kinect szenzor és egy piko projektor egyesítésével bővítik az interaktív képernyők nyújtotta lehetőségeket.

Egy új prototípus a notebookot számítógéppé, a falat interaktív kijelzővé, az ember tenyerét pedig okostelefonná varázsolja. A Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói szerint a nemrégiben kifejlesztett vállra szerelhető eszközük, az úgynevezett OmniTouch gyakorlatilag bármilyen közeli felületből tud interaktív érintőképernyőt csinálni.

Az OmniTouch egy miniatűr projektor és egy infravörös mélységi kamera egyesítésével teszi lehetővé – hasonlóan a Microsoft Kinect játékkonzol működéséhez – hogy mobil eszközök, például okostelefonok kezelőfelületeként lehessen alkalmazni, mondta Chris Harrison társfeltaláló, a Carnegie Mellon Egyetem pittsburgh-i székhelyű Human-Computer Interaction Intézetének kutatója és a Microsoft Research egykori gyakornoka. A képernyőktől, gomboktól vagy kulcsoktól való függés helyett a rendszer a felhasználó környezetében elérhető felületeket figyeli, és közülük egyre vagy akár többre is interaktív kijelzőt vetít.

„Az OmniTouch a kamera által szolgáltatott mélységi információkból építi fel a környezet háromdimenziós modelljét, és mindezt automatikusan teszi” - mondta Harrison. A kamera infravörös sugármintát bocsát ki magából, majd a visszaverődő fény segítségével számítja ki az adott szoba felületeinek elhelyezkedését és mélységi adatait. Ez szükségtelenné teszi a külső kalibráló jelek alkalmazását. A rendszer dinamikusan újraépíti a modellt, ahogy a felhasználó vagy maga a felület mozog – például egy kéz helyzete vagy egy könyv szöge, irányultsága – így a projekció mérete, alakja és pozíciója alkalmazkodik a rögtönzött kijelző felületéhez, mondta. Az OmniTouch „kitalálja, hogy mi van előtted és mindent a megfelelő módon illeszt rá.”

A rendszer a környezet feltérképezése közben figyelmet fordít minden henger alakú és nagyjából ujjnyi méretű dologra, hogy meg tudja határozni – ismét mélységi információk alapján – mikor ér hozzá az ember ujja a felülethez. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók tetszőleges felületeket alkalmazzanak éppen úgy, mint egy valódi érintőképernyőt, mondja Harrison. Ehhez hasonlóan az „ad hoc képernyőn” található objektumokat és ikonokat arrébb lehet húzni, fel lehet csippenteni, valamint lehet görgetni és nagyítani is, ugyanúgy, mint egy hagyományos érintőképernyőn. Az egyik, bemutatóként használt művészeti alkalmazásban például az OmniTouch egy közeli falat vagy asztalt használt festővászonként, a felhasználó tenyerét pedig színpalettaként.

„A vállra szerelt eszköz a gyakorlat életben használhatatlan” - ismerte be Hrvoje Benko, Microsoft Research washingtoni Natural Interaction Research csoportjának egyik kutatója, aki Andrew Wilson kollégájával együtt dolgozott a projekten. „De igazából nem is az számít, hogy hova szereljük” - mondta. „A legfőbb cél az volt, hogy bármilyen felületből tudjunk interaktív felületet készíteni.” Az OmniTouch alkatrészei gyakorlatilag mind kaphatók az üzletekben, és méretileg is folyamatosan zsugorodnak. „Szóval én nem hiszem, hogy annyira távol lennénk attól, hogy például valamilyen medálba vagy szemüvegbe implementáljuk a rendszert” - mondta Benko.

Duncan Brumby, a University College London Interaction Center kutatója a kölcsönhatás szórakoztató és újszerű formájának nevezte az OmniTouch-t. Elvégre a mobil eszközök képernyőmérete is valamelyest limitált. „Ezen a területen növekvő igény van a mindenütt jelenlevő, fizikailag nem tapintható, a környezetbe ágyazott kijelzőkre” - mondta Brumby. Bár az új generációs okostelefonok egyre jobb minőségű kijelzővel készülnek, de Brumby szerint a megfelelő alkalmazások esetén a felhasználók szívesen választanák az alacsonyabb minőségű, vetített képeket.

Hogy pontosan melyek ezek az alkalmazások, azt nehéz megjósolni, tette hozzá Harrison. „Ez egy „lehetővé tevő” technológia, ahogy az érintőképernyők is. Önmagukban az érintőképernyők sem annyira izgalmasak, hanem inkább azok a dolgok, amiket csinálni lehet velük” – mondta Harrison. Ezért aztán a kutatócsapat is létrehozott néhány mintaalkalmazást; az egyikkel például virtuális jegyzetet készítve lehet fizikai dokumentumot létrehozni, egy másik program pedig kézmozdulatokat tárol magában, így az OmniTouch ki tudja következtetni, hogy a megjelenített információ publikus-e, vagy inkább bizalmasan kezelje.

„Nem új ötlet az, hogy ilyen módon használjuk a felületeket” - mondta Pranav Mistry, az MIT Media Labs kutatója. Sőt, két évvel ezelőtt maga Mistry is bemutatott egy SixthSense-nek elnevezett rendszert, amely egy medálból vetített képet egy közeli felületre. Az eredeti változatban Mistry jelölőket használt a felhasználó ujjainak detektálására, de állítása szerint, azóta már ő is használta a mélységi kamerát. „Az OmniTouch újdonsága maga a technika” - értett egyet Mistry. „Az új dolog valójában a rendszer pontossága és robusztussága.”

Valóban, az OmniTouch csapata 12 alanyon is tesztelte a rendszert, hogy össze lehessen hasonlítani a hagyományos érintőképernyőkkel. Az újdonságot az előző héten megrendezett ACM Symposium on User Interface Software and Technology keretein belül mutatták be. A feltaláló csapat bebizonyította, hogy az eszköz hihetetlenül kicsi, mindössze csak 16.2 milliméteres gombok megjelenítésére is képes – mindezt még azelőtt tették, hogy a felhasználók esetleg bajlódni kezdtek volna vele. A hagyományos érintőképernyők esetében az alsó határ jellemzően 15 milliméter körül van, mondta Harrison.

„Tenyérnyi kijelző”: a bizonyítékul szolgáló rendszer segítségével az okostelefonok jóformán bármilyen felületet tudnak érintőképernyőként használni.

www.technologyreview.com

Püski László

Cikk értékelése: 
Szerző: Püski László

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Egy német kutatók által fejlesztett apró projektor prototípus tiszta és éles képet jelenít meg és vesz fel még napsütésben is
A szigetviták miatt, Kína korlátozza Japán elektronikai ipara számára létfontosságú ritkaföldfémek szállítását.
Haditechnika bárkinek, ráadásul olcsón. Lézer pointer, mely 8000-szer fényesebb a Napnál. Hatótávolsága: 137 km.
A pulzus felválthatja a számítógépes jelszavakat.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?