Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

A Higgs-bozon első nyomára akadtak

2012.01.10.
A részecskefizika egyik legizgalmasabb kérdésére a válasz szinte karnyújtásnyi közelségbe került.

A genfi CERN kutatóközpont tudósai megfigyelhették a Higgs-bozonra utaló első jeleket, és úgy vélik, hogy hamarosan bizonyítani is képesek lesznek az elemi részecske létezését. A részecskefizika Standard Modelljének ezen utolsó hiányzó darabja adna választ az anyag szerkezetét illetően. A felfedezés szenzációs hír lenne.

Egy proton-proton ütközés illusztrációját láthatjuk, ami az ATLAS detektor által rögzített Higgs-részecskét hozhatott létre. Az Higgs-bozon röviddel megjelenését követően négy részecskévé alakul, amelyek megtalálhatóak a detektorban. (Kredit: ill.: ATLAS Experiment)

 „Valóban a Higgs részecske első bizonyítékát figyelhettük meg, azonban még túl korai volna bármilyen végleges megállapítást tenni,” mondja Prof. Dr. Volker Büscher, a németországi Johannes Gutenberg Mainz Egyetem fizikai intézetének kutatója. „És ha kiderül erről az új bizonyítékról, hogy valóban helyes, akkor a most elemzés alatt álló adatok első alkalommal fognak tájékoztatást adni a Higgs-bozon tömegéről,” teszi hozzá Prof. Dr. Stefan Tapprogge. A Mainz Egyetemen mintegy 50 fizikus vesz részt a CERN-ben folyó kutatásokban, különösen az ATLAS kísérletben, ami egyike a Higgs-részecske kutatását végző két fő kísérletnek.

A Higgs-bozont, amelyet gyakran isteni részecskének is neveznek, először Peter Higgs angol fizikus jósolta meg csaknem 50 éve, és azóta keresik folyamatosan a világ tudósai. A felfedezés megmagyarázná minden más elemi részecske tömegét. Csupán két évvel az indulása után, a Large Hadron Collider (LHC) proton-proton ütköztetései nemrégiben eredményeket mutattak fel, ezzel nagy reményt adva a tudósoknak. „Jelen pillanatban két dolgot jelenthetünk ki,” mondja Büscher. „Az első, hogy a Higgs-bozon valóban az előzetesen feltételezett karakterisztikával rendelkezik, tömege valahol 115 és 131 GeV/c2 között van – ez okkal szűkebb tartomány, mint amivel egy éve rendelkeztünk. A második pedig, hogy egy sor olyan izgalmas eseményre leltünk, ami az első közvetlen bizonyítékául szolgálhat a kb. 125 GeV/c2 tömegű Higgs-bozonnak.” A kísérletek a CERN-ben egész évben folytatódni fognak. Ha a bizonyíték megerősítést nyer, akkor a Higgs-bozon nagyjából 125-ször lenne nehezebb a protonnál.

Az ATLAS detektorból származó új adatok mellett az LHC második legnagyobb részecske detektora, a Compact Muon Solenoid (CMS) is hasonló jelzéseket mutatott. A megerősítés egy álom teljesülését jelentené a Volker Büscher-rel és Stefan Tapprogge-vel dolgozó tudósoknak. Sokan szentelték akadémikusi karrierjüket a Higgs-részecske vadászatára – és pont most vesznek részt a dologban, amikor kezd igazán izgalmassá válni. „Ez egy nagyszerű pillanat mindannyiunk számára, és csodálatos volna, ha megfigyeléseink beigazolódnának,” mondja Tapprogge. A tudósok egyelőre még nem beszélnek felfedezésről, ugyanis az idáig megfigyelt események száma egyelőre nem elég nagy ahhoz, hogy statisztikailag kizárható legyen egy véletlen hatás. Mindenesetre, az a tény, hogy két egymástól független kísérlet, az ATLAS és a CMS is ugyanabba az irányba mutat, nagy izgalmat teremt és felveti annak a reményét, hogy ez valóban a titokzatos Higgs-részecske.

Az elmélet szerint a Higgs-részecske ad a Standard Modell más elemi részecskéinek tömeget. Fizikusok szerint a Higgs-részecskék által keltett ún. Higgs-mező kitölti az egész Univerzumot. Attól függően, hogy az egyes elemi részecskék milyen erős kölcsönhatásba lépnek a Higgs-mezővel, nagyobb vagy kisebb tömeggel rendelkeznek. Ha a hiányzó részecskét ténylegesen felfedezik, akkor az nemcsak a modellt igazolja, hanem egy új kutatási terület kezdetét is megjelöli. Az LHC ideális feltételeket biztosít a Higgs-mező és a tömeg eredetének a tanulmányozásához, különösen azzal a nagyobb protonnyaláb energiával, amit 2014-től terveznek alkalmazni.

Forrás: www.sciencedaily.com és http://www.uni-mainz.de

Püski László

Cikk értékelése: 
Szerző: Püski László

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az amerikai Duke Egyetem kutatói az elméleti recept után a gyakorlatban is megvalósították azt a burkolatot, amely az alatta lévő tárgyat elrejti a hanghullámok elől.
Sok, a láthatatlanná tevő köpenyeket előre látó ember lepődhet meg azon, hogy egy amerikai kutatókból álló csoport 25 ezer köpenyt hozott létre.
Úttörő felvételt tett közzé a Science tudományos folyóiratban az IBM zürichi kutatócsoportja, amely olyan részletes képet alkotott egy molekuláról, hogy azon megfigyelhetők az atomok közti kötések.
Csillagászok vizsgálata alapján egy neutroncsillag és egy fehér törpe olyan pályán kering egymás körül, amelyen a gravitáció természetét vázoló teóriának megfelelő ütemben közelednek egymáshoz.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?