Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Útjára indul a PLATO exobolygó-kereső program

2017.06.22.
Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának döntése nyomán útjára indulhat a PLATO exobolygó-kereső program, a huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

 A PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars, vagyis 'bolygótranzitok és csillagoszcillációk') programot 2014 februárjában választotta ki az Európai Űrügynökség (ESA) öt javasolt űrprogram közül. Az ESA 2017. június 20-i, madridi ülésén elfogadták a PLATO-küldetés tudományos programját. Ez a döntés megnyitja az utat az űrtávcső tényleges megvalósításához, a következő hónapokban pedig az ipari beszállítók versenyeztetése révén dől el, hogy ki fogja gyártani az űrtávcső optikáját és műszereit befogadó platformot - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdán az MTI-vel.

A 2026-ra tervezett startot követően a PLATO fényes csillagok ezreit vizsgálja majd a csillagok fényességének apró, szabályos időközönként bekövetkező csökkenéseire vadászva - ezeket ugyanis a csillagok körül keringő bolygók elhaladása okozza a központi égitest fényes korongja előtt. A négy évre tervezett küldetés legfontosabb feladata a Földhöz hasonló és a kissé nagyobb méretű bolygók, úgynevezett szuperföldek felfedezése és beható vizsgálata lesz, különös tekintettel azokra, amelyek a lakható zónában találhatóak. Vagyis azokat a planétákat keresik, amelyek megfelelő távolságban keringenek központi csillaguktól ahhoz, hogy felszínükön folyékony víz létezhessen.

A pontos fényességmérések alapján a kutatók a csillagok rezgéseit megfigyelve azok szeizmikus aktivitását is tanulmányozni fogják, ami pedig a csillagok tömegének, méretének és korának pontos meghatározásának az alapja. Ezek az információk a felfedezett bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez vezethetnek. Maga a műszer a Földtől 1,5 millió kilométerre található, úgynevezett második Lagrange-pontban fogja megkezdeni működését. A Földtől és a Naptól is távoli pálya a zavartalan működés feltételeit biztosítja majd.

A PLATO 26 távcsőből áll, amelyek együttesen vizsgálják majd az égbolt nagy területeit. Az adatfeldolgozás részben a fedélzeti számítógépeken, részben pedig a földi adatközpontokban fog megvalósulni. A műszereket nemzetközi konzorcium építi. Magyarország a távcsőrendszer összehangolt működését és tápellátását biztosító alkatrész (AEU, Ancillary Electronic Unit) tervezésében és megépítésében működik közre a C3S Kft. mérnökeinek köszönhetően. 

Az MTA CSFK kutatói több mint egy évtizede vesznek részt sikeres európai (CoRoT, CHEOPS) és amerikai (Kepler/K2, TESS) exobolygó-kereső és csillagszeizmológiai űrfotometriai programokban. Ennek folytatásaként Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a PLATO legfelső irányító szervének, a Boardnak a tagja 2010 óta. Kollégáival és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatóival közösen a távoli bolygók körül keringő exoholdak keresését, pulzáló változócsillagok vizsgálatát és fotometriai algoritmusok fejlesztését összehangoló munkacsoportok vezetését végzik a PLATO programban. A most meghozott döntés több mint egy évtizede folyó előkészítő munka nyomán született meg, az új világok európai kutatása pedig magasabb fokozatba kapcsol.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Akár ez is eszünkbe juthat az európai Gaia űrcsillagászati szonda 14 hónapnyi működése után készített lefedettségi térkép láttán.
Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével.
Megjelent az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műhold furcsa felmérésének második kiadása.
Az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?